Teljes fordulatszámon pörgetné a kultúrharcot az Orbán-kormány, az irodalmi múzeum politizáljon, ha kell
Nemzeti és közép-európai jelentőségű irodalmi erőközponttá válhat a Petőfi Irodalmi Múzeum, ha az Orbán-kormány elfogadja azt az előterjesztést, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma tett le az asztalra az intézmény hosszú távú fejlesztési koncepciójáról – írja a hvg.hu. Egyelőre nem világos, hogy az előterjesztést mikor kerül az Orbán-kormány elé és mikor dönthetnek róla, de úgy tűnik, az Orbán-kormány deklaráltan a kultúrharc fellegvárává tenné a Demeter Szilárd főigazgató vezette kulturális intézményt. Az előterjesztés kijelenti, hogy a PIM alakítsa a közbeszédet,
„ha úgy tetszik”, politizáljon, álljon bele az európai és magyar értékek védelmébe, generáljon társadalmi vitákat, provokáljon ki produktív konfliktusokat”,
már csak azért is, mert a nyugati kultúrában a puszta létezése is politikai állásfoglalásnak számít. Ez némiképp ellentmond annak a kijelentésnek, amelyet Demeter Szilárd tett nemrég a 24.hu.-nak adott interjújában, vagyis hogy ha valaki nem imádja Orbán Viktort, nem jelenti azt, hogy nem jó író. – Ha a művei bizonyos szintet megütnek, bármit gondoljon a Fideszről, helye van a PIM-ben. A PIM vezetőjeként annyit kérek: a politikát tartsuk a politika terében, az irodalmat pedig az irodalom terében. A PIM-ben ne orbánozzanak, hanem irodalomról beszéljenek –fogalmazott a főigazgató.
Ami az előterjesztést illeti, hatalmi törekvésekből nincs hiány. Az, hogy a közép-európai művek német közvetítéssel jutnak el Magyarországra – hangzik a szöveg –, olyan „kiszolgáltatottságnak” tartja, ami helyett a PIM képes lehet „egy budapesti központú közép-európai horizontális kapcsolati hálót” kiépíteni. Fájlalja azt is, hogy a PIM-nek a kortárs irodalom jelenére, és ami fontosabb, jövőjére kevés befolyása van, pedig „ambiciózus hozzáállással” lehetne az utolsó lépcsőfok a Magyar Művészeti Akadémia-tagság előtt. Írócentrikusság helyett az olvasó- és látogatóközpontúság szemléletének kellene irányítania a működését, ki kell mozdítani „az elitek klubjából”, olyan társadalmi programokat kell kezdeményeznie és menedzselnie, amelyek a lehető legszélesebb olvasói kört érik el az egész Kárpát-medencében. Kézbe kell vennie a magyar művek idegen nyelvre fordítását is, amely az előterjesztés szerint koncepció nélkül, csak a piaci igények alakítják.
De az előterjesztés nem áll meg itt, tanúsága szerint a PIM a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-től megkapja a másik hasonló cég, a a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait. Ennek „célja és feladata jól felkészült, tájékozódni és elvonatkoztatni tudó, kritikus gondolkodású, felelősségteljes, a magyar érdekeket szem előtt tartó újságírók képzése, akik képesek lesznek alakítani, ezáltal jobbá tenni a világot”, a PIM alatt pedig „ösztöndíjprogramot alapít, létrehoz egy oktatási bázist”, együttműködve „különféle médiavállalkozások” tulajdonosaival és vezetőivel. Ezen túl is alakítanának az ösztöndíjakon, az előterjesztés legalábbis kevesli, hogy három ösztöndíjra, a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjra, a Babits Mihály műfordítói ösztöndíjra és az Örkény István drámaíró ösztöndíjra összesen 47 millió forintos keretet. Ezt növelni akarják, és már a pályázati kiírásban rögzítenék, hogy a nyerteseknek havi vagy kéthavi kötelező rendezvényi fellépést kell vállalniuk a PIM-ben, jelenleg ugyanis nincs visszacsatolás, az írók elnyerik az ösztöndíjat, utána pedig csak az a feladatuk,, hogy leadják az elkészített művet.
Minderre nem sajnálják a milliárdokat, amíg ugyanis a PIM 2019-es költségvetése 2,9 milliárd forint lehet, 2020-ban 6,1 milliárd forintot, 2021-ben 5,8 milliárd forintot, 2022-ben pedig 5,4 milliárd forintot kapna.
