Teljes bukás a Hoffmann-féle rendszer

A szakállamtitkár asszony szinte mindent a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ utal - az iskolák fenntartását és persze rengeteg forrást. Számításai szerint több, mint 2000 iskola kerül állami fenntartásba, vagyis a KIK kezébe. A KIK ehhez azonnali hatállyal 366,5 millió forintot kapott a kormánytól.

"Magas szintű műveltség, erkölcsiség a cél"

Pár hete a szakállamtitkár egy iskolai névadó ünnepségen azt mondta az új köznevelési rendszer céljairól, hogy a magas szintű műveltség, erkölcsiség megszerzése a cél. A közoktatás célja, hogy a nemzeti középosztály megerősítésével olyan országot építsünk, amelyben jó élni. Hatvanban, egy másik iskolai megnyitón

azt mondta: az új köznevelési törvény alapelve, hogy az elmúlt évtizedekben meggyengült nevelést visszahelyezzék a jogaiba, mert ha kisgyerekkorban nem neveljük a felnövekvő nemzedékeket, akkor "boldogtalan, frusztrált, öntörvényű, egoista felnőttek laza halmazává válik a társadalom". Olyan köznevelési törvény készült, amely a magyar iskola 1016 éves hagyományait a modern korszak kihívásainak megfelelően tudja alkalmazni; hogy Magyarország ismét felemelkedjék, és gyermekeink perspektíva hiányában ne vágyjanak el az országból. Ennek érdekében az új jogszabály másik alapelve a leszakadás megakadályozása, hiszen a társadalmi ranglétra alsó szintjén élők csak a tudás és a kultúra útján emelhetők fel. A köznevelést közszolgálatnak, nem szolgáltatásnak tekinti a törvény, vagyis - a piaci logikával szemben - nem szabad eltűrni a különbségeket - tette hozzá.

Ehhez a KDNP-s politikus teljesen felforgatta az eddigi oktatási rendszert. Így például kidobták a NAT-ból Csukás Istvánt, viszont

bevették Wass Albertet.Az átalakítások nem érintették a pedagógusok bérét és elhalasztották az életpályamodell bevezetését is - ez volt az egyetlen olyan intézkedés, amit a szakmai szervezetek is szorgalmaztak volna. Emiatt aztán sor került arra, amire eddig nem nagyon volt példa az utóbbi húsz évben: demonstráltak a pedagógusok.

Elmosni a különbségeket

Az államtitkár mindehhez azt az utat választotta, hogy mind az iskolákat, mind a tanulókat, mind pedig a tantervet homogenizálja, miközben az oktatásból

hatalmas forrásokat vont kia kormányzat.

Hoffmann szerint az állam nagyobb szerepet vállal a fenntartásban, hiszen irányítja és ellenőrzi az oktatási intézményeket - az önkormányzati rendszer ugyanis azt eredményezte, hogy óriásivá nőtt a különbség az iskolák között. Mindez azonban nem jelent államosítást, hiszen az épület és a vagyon az önkormányzatoknál marad, miközben az állam biztosítja a pedagógusbéreket. Ehhez pedig elegendő forrás áll majd rendelkezésre a jövő évi költségvetésben - fűzte hozzá az MTI szerint.

Szerinte ugyanakkor nemhogy csonkul, hanem inkább erősödik az intézmények szakmai önállósága, hiszen a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, de még a házirendet is a nevelőtestület határozza meg, és ezeket az eddigiekkel ellentétben nem kell jóváhagynia a fenntartónak. Arról is szólt, hogy az európai gyakorlatnak megfelelően 2014-től 3 éves kortól kötelezővé akarják tenni az óvodáztatást, mivel 3 és 6 éves kor között rohamosan fejlődik ki a készségek zöme, és az akkor elmulasztott foglalkoztatás később nem pótolható - mondta Hoffman Rózsa.

A dizájn: iskolaköpeny és mindennapos testnevelés

A különbségeket az államtitkár gy is el akarja törölni, hogy minden tanulóra iskolaköpenyt szeretne erőltetni. A TV2-nek adott nyilatkozatában nem titkolta, hogy iskolaköpeny-párti, de "még néhány hónapig nem foglalkoznak a kérdéssel." A másik hasonló kérdés a mindennapos testnevelés: Hoffmann Rózsa bejelentette, hogy "ellenőrizni fogják", hogy a tanulók minden nap sportolnak-e, de arról nem szóltak a hírek, hogy a kormányzat hogyan segít a logisztikai- és helyproblémák megoldásában az iskoláknak. Mindez azonban csak a felszín: a mélyben egészen más folyamatok zajlanak.

Hallgatói szerződések: alkotmányos aggályok

A felsőoktatási keretszámokat például az érettségik előtt írták át

egyik pillanatról a másikra. A hallgatók igényeit nem vették figyelembe, a szakértők szerint a rendszer ezzel el is szakadt a valós munkaerőpiaci igényektől - pedig a kormányzat pont azzal magyarázta a változtatás okát. A keretszámokat aztán szeptember elején aztán ismét módosítani kellett.

Nem csak a keretszámokkal voltak gondok. Szabó Máté legutóbb március végén kezdeményezte – az akkor még rendeletbe foglalt – hallgatói szerződési szabályok alkotmányossági vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság ekkor helyt adott az ombudsman érveinek: a testület megállapította, hogy a kormány alkotmányellenesen kapott felhatalmazást a hallgatói szerződések rendeletben való szabályozására – ennek a feladatnak törvényi úton kellett volna eleget tenniük. Az immáron törvénybe foglalt rendelkezéseket is vizsgálja a taláros testület, mivel az ombudsman szerint a hallgatói szerződést megkötő felek, azaz az állam és a hallgató nincsenek egyenlő helyzetben, a mérleg nyelve jócskán az előbbi javára billen el. Hiszen míg a diákok kötelezik magukat arra, hogy a diploma megszerzését követő húsz éven belül legalább a tanulmányi idejük kétszeresének megfelelő időtartamban itthon létesítenek munkaviszonyt, az állam csak „törekszik arra, hogy munkalehetőséget biztosítson számukra”. Hozzátette, hogy a szerződés megkötésének a kormányzat által hangsúlyozott önkéntessége aligha felel meg a valós helyzetnek, hiszen a legtöbb hallgató patthelyzetbe kerül tanulmányai elején, és szinte egyetlen választása marad a szerződés aláírása.

A legújabb fogás: a kéttannyelvű iskolák

Az államtitkár a kéttannyelvű iskolák színvonalával sincs megelégedve. Így ki fogják jelölni a történelmet is magyarul kell majd oktatni - a "hazafias nevelés" miatt. Hoffmann szerint indokolatlan félelmek vannak az iskolákban a változtatások miatt, hiszen nem fognak s

ok tanárt elbocsájtani.Persze, a kérdés az, hogy a kéttannyelvű iskolákban tanító idegen nyelvű tanárokkal mi lesz - nem valószínű, hogy gyorsan megtanulnak magyarul.