Távol egymástól

- Könnyekig meg vagyok hatódva – bolondozik bemutatkozáskor Császár Zoltán.

Az exfideszes, ma független egri városatya véletlenül botlott belénk. Dolga van errefelé. A Szolidaritás helyi szervezőjével és az MSZP városi elnökével álldogálunk a hevesi város piaca előtt. A szocialista Pál György szerint az eszkimók ilyenkor vetkőznek ingujjra. Mosolygunk is a tréfán meg nem is, kutya hideg van. Méhkas most a piac. Darab ideig egy kéregető kerülgetett minket, karjával hadonászott a krumplik, diók, mézek fölött, aztán keresett magának jobb kuncsaftot.

Császár csatlakozik hozzánk. Az időjáráson kívül más témánk is akad, a politikai standolókról beszélgetünk, hiszen az Együtt 2014-nek gyűjtenek a kofák mellett aláírásokat. A papiros szerint „széles összefogásra” van szükség az Orbán-kormány leváltására.

Tőlünk pár lépésre Bartus Gyuláné Szolidaritás-mezben fogadja az aláírókat. Mosolyog, lapoz, tollat ad, segít. A 42 éves aktivista három éve nem talál munkát. Korábban egy szállodában dolgozott szobaasszonyként, most takarításból meg alkalmi munkákból él. Három felnőtt gyereke van. Akad, aki segítsen rajta, ha baj van. Szerinte Kádár idején jobban élt a magyar. Ne csodálkozzunk a nosztalgián, Bartusné tagja volt a Munkáspárt 2006-nak is. A Szolidaritásban az asszony mellett exszocialista, MSZP-s, Jobbik-szimpatizáns is dolgozik. Bár hallani, hogy a radikálisok Bajnai miatt vették a kalapjukat, és kiléptek a mozgalomból.

Pál György egri MSZP-elnök piros dzsekis, kockás inges fiatalember. Informatikus, webszerkesztéssel foglalkozik. Felesége ügykezelő, két kislányuk van.

– Nem írja alá az íveket? – kérdezem.
– Azt sem tudom, mihez gyűjtenek aláírást – mosolyog.
– Ha megtenné, akkor pártja nevében írná alá. De még nincs a szocialistáknál hivatalos álláspont – menti ki Gócza Attila, a Szolidaritás helyi szervezője.

Gócza ötvenéves, volt rendőr. Baseballsapka, farmer, kék pulcsi, Szolidaritás-jelvény a szíve fölött. Ő is baloldalinak vallja magát, de most nem tud olyan pártot, amely mellé teljes szívvel odaállna. Az ántivilágban elvárás volt az MSZMP-tagság, aztán rövid ideig MSZP-s volt, de ’90-ben kilépett a pártból. Néhány éve még a szervezett bűnözés elleni osztályt vezette a megyei rendőr-főkapitányságon, 2008-ban ment korkedvezményes nyugdíjba. Az átszervezés során olyan helyzetet teremtettek, hogy aki 25 éves szolgálati viszonnyal rendelkezett, vonuljon nyugalomba.

Gócza a Bohócforradalom idején állt fel a fotelből, és csatlakozott a később megalakuló Szolidaritáshoz. Elvették tőle a szolgálati nyugdíját, pontosabban járadéknak nevezték át és megadóztatták, így ma már sokkal kevesebbet kap havonta. Szolidaritás-aktivistaként tüntetéseket szervez helyi ügyekben, és az Orbán-kormány ellen küzd. Barátaival az elmúlt három nap alatt 350 aláírást gyűjtött össze.

– Én is aláírtam – veti közbe Császár.
– Hogy-hogy? – lepődünk meg.
– Elfogadhatatlan az, ami itt zajlik. Ez a Fidesz már nem az a párt, amelyikbe korábban beléptem.
– És Bajnai nem zavarja?
– Csendes, konszolidált volt a kormányzása. Nincs okom pálcát törni felette.
– Az imént beszólt egy öregember: „A libásnak gyűjtenek!”
– Mondanak az emberek sokfélét.
Császár fideszes színekben négyszer nyert önkormányzati választást. Ő volt a helyi alelnök, frakcióvezető. Néhány éve feloszlatták az egri alapszervezetet. Országos volt a botrány: belvillongás, egyik csoport tört a másikra, végül választmányi szablya vágta át a jobboldali csomót. A fideszes politikus hiába jelentkezett az új csoportba, nem vették fel.

– Biztos kellett másnak a hely – vonja meg a vállát.

Visszavágott rendesen: szólt a Fidesz új helyi vezetőinek, hogy ismét indul a választáson. Nem törődtek vele. Hát függetlenként korteskedett, és ismét nyert. Édes lehetett a bosszú.

– Ma már azon veszem magam észre, hogy egyre több dologban értünk egyet – nevet a szocialista Pál György.
Császár most is jobboldalinak vallja magát, és reméli, a választók megbüntetik egykori pártját.

– Nem tett jót a Fidesznek, hogy beleszédült a kétharmadba – magyarázza.

Korábban osztályvezető volt a kórházban. A belháború után utcára került, aztán a felesége is.
Hogy a politika tett be? Megint a vállát vonja: – Nincs rá bizonyíték!

Egerben Császár egykori pártja, a Fidesz az úr, mellette erősek a konzervatív lokálpatrióták. Írtunk róla, ők hol háborúban, hol békében élnek egymással. Olykor zsidóznak is, meg nem is, kitiltják Székhelyi József színművészt a városi rendezvényről, meg nem is. Errefelé a centrális erőtéren belül zúgnak el a harcok, jobbos katonák őrzik az egri intézményeket. Az ellenzék szerint működik a hivatalnoki kontraszelekció. Akár Budapesten.

Az egri hatalom körén kívül áll a Szolidaritás, az MSZP, az LMP és a most szerveződő DK. Ahogy vidéken lenni szokott, itt írmagjuk sincs a pesti újoncoknak: a Millának, a 4K-nak vagy Bajnai egyesületének.
Az MSZP izmosabb, az LMP apróbb alakulat, utóbbi tagjai egy lakótelepi lakás első emeletén építik a jövőt, a Szolidaritás pedig a plebs, a lelkes, főleg a balos mozgalmárok terepe.

Úgy tűnik, egy esetleges helyi választáson a Fidesszel szemben egyelőre a szocialistáknak lenne sanszuk. Az országban sok helyütt ez a helyzet. Ám ma még zajlik az ellenzéki kiárusítás.

Egerben mindenki ismer mindenkit: tudják, kinek milyen a múltja, lehet-e bízni a szavában, mikor lépett rá a damaszkuszi útra. Az ellenzéki szervezetek, ha kell, kedvelik egymást, de annyira azért mégsem.
Pál Györggyel egy kávézóban ülünk le. Jó távol a Szolidaritástól, az aláírásgyűjtéstől.

– Jó a kapcsolatunk velük – int Góczáék felé a szocialista elnök.
Helyi ügyekben gyakran együttműködnek: mindketten tiltakoztak Székhelyi József nemkívánatossá nyilvánítása és a hamisítási ügybe keveredett Schmitt Pál egri látogatása ellen. A város fideszes többsége betiltotta a lakossági hozzászólásokat a közgyűléseken. A Szolidaritás tüntetést szervezett, hívta az MSZP-t is. Az LMP viszont mindig is távolságtartó volt a szocialistákkal. A szocik szerint a Lehet Más a Politika korábban simulékonyabb volt a hatalommal szemben.

– Amikor felismerték, milyen romlott a rendszer, más lett a helyzet, ellenzékibbé váltak. A közgyűléseken felmerülő környezetvédelmi kérdésekben megbízom az LMP-s képviselő véleményében, elfogadom a javaslatait – mondja Pál György.

– És mi lesz az Együtt 2014-gyel?

– Addig nem tudok véleményt mondani róluk, amíg nem tudom, hogy kik ők. Baloldaliak? Liberálisok? Neoliberális gazdaságpolitikát akarnak? Sok a nyitott kérdés. Idő kell, hogy tisztuljon a kép.

A szocialisták korábban az SZDSZ-szel együtt kormányozták a várost. Ahogy Pál fogalmaz: „annak minden előnyével és hátrányával.”

– Óvatosnak kell lennünk. Egy összefogáson, az MSZP-SZDSZ-koalíción már túl vagyunk. Látjuk, milyen eredménnyel. A hurráoptimizmus után a hétköznapi kérdésekre is választ kell majd találni. Most mindenki előre akar szaladni, türelmetlenek az emberek, a szervezetek, mert mindenki le akarja váltani Orbánt.

Szerinte jövő őszig egyezségre kell jutniuk, de most az ellenzéki szervezeteknek erősödniük kell. Nincs értelme a látszat-összeborulásnak.

Gócza Attila keres telefonon, hiányol minket: – Hova tűntek?

A Szolidaritás standjánál nagy a forgalom. Testes, hangos férfi írja alá az ívet. Fekete baseballsapka, borosta, ősz haj, farmer. Azt mondja, ő bizony szakács, no és anarchista, utál minden diktatúrát.

– Balogi Zoltán, nyugodtan írja le, így hívnak. Hogy miért vagyok a kormány ellen? Rengeteg az adó, veszélyben vannak a munkahelyek, a gazdaság leépül, nő a kereslethiány. Soroljam?
– És előtte jobb volt?

– 2003 és 2006 között nem vettem észre, ki kormányoz. Az a jó politikus, akit nem lehet észrevenni.
Lassan kiderül, Balogi úr MSZP- és SZDSZ-szavazó volt korábban, „logikus”, hogy nem vette észre, ki van hatalmon. Az utóbbi két választáson azonban nem vett részt. Elege lett. A Fideszre azért nem adta a voksát, mert azt „napraforgópártnak” tartja.

– Most nincs kire szavazzak – mondja.
Az Együtt 2014 ívét a szocialisták mellett az LMP sem írta alá.

A párt Heves megyei választókerületi felelősével telefonon beszélünk. Komlósi Csaba 44 éves, tanár. Tagja az LMP Országos Választmányának. A nyilatkozatstop miatt az Együtt 2014-hez való esetleges kapcsolódásról nem beszél. De az együttműködés más formáiról igen, például arról, hogy a Szolidaritással együtt több tüntetésen is részt vettek.

– A közgyűlésben az MSZP-s képviselőkkel beszélünk, de csak formális az együttműködés. Ritkán gondolkodunk közösen. Abban egyetértünk, hogy az Orbán-kormányt le kell váltani, ám a részletekben már nincs közös álláspontunk.
Komlósi nem tartja elképzelhetőnek, hogy helyi szinten együttműködjenek a szocialistákkal.
És a többi ellenzéki erővel?

– Nem tartom kizártnak, hogy közösen lépjünk fel, de a Szolidaritásnak nincsenek szakpolitikai programjai.

Vasárnapra aztán kiderül, az LMP nem csatlakozik a Bajnai fémjelezte mozgalomhoz. Az egri és az országos MSZP is távolságot tart az Együtt 2014-től, az LMP pedig a szocialistáktól. Közben a Szolidaritás, vagyis Bajnaiék civiljei gyűjtik tovább az aláírásokat a „széles ellenzéki együttműködésért”.

A szolidaritásos Gócza Attila a téren beszélget a járókelőkkel.
– Átmeneti a helyzet. Mozgalmunk a demokrácia kivívásával okafogyottá válik.
Ám addig is: ki vívja ki azt a bizonyos demokráciát?