Tartósan élhetetlenné válik Kolontár?
Naponta kétszer visszamehetnek Kolontár lakói a házaikba. Rendőrök kísérik őket, hogy a személy-és vagyonvédelmükről is gondoskodjanak. Fél órára térhetnek haza a veszélyes anyaggal borított területre, hogy megetessék az állataikat.
Zacher Gábor toxikológus azt mondja: mivel az iszap már szárad, ezért attól nem kell tartani, hogy a benne lévő lúgtartalom megégetné a hazatérő lakókat.
Annál veszélyesebb lehet a por belélegzése. Köhögést, nehézlégzést, szúró, csípő érzést okozhat, illetve hosszú távon akár maradandó károsodást.
Zacher hiányolja azt is, hogy nem készült egyetlen olyan nyilvános, részletes tanulmány arról, hogy pontosan mit tartalmaz a por – milyen arányban található ólom, nikkel és más nehézfém benne – és mennyire veszélyes.
Amit azonban tudni lehet: külföldön is tárolnak vörösiszapot, és ott nem félnek kimondani: nagyon veszélyes anyagról van szó.
Példát is említ Zacher: Jamaikában – ahol a világ egyik legnagyobb kohászati ipara működik – modellezték, hogy mi történne, ha kiöntene egy vörösiszap-tározó. A kutatók számításokat végeztek íróasztalnál, ugyanis Jamaikában még nem történt soha hasonló tragédia. A számítások eredménye az lett: a kiszabaduló iszap tartósan élhetetlenné teszi a környezetet, amit elöntött.
„Nem hiszek abban sem, hogy ekkora területen talajt lehet cserélni. Kiszámítottam: ha 200 négyzetkilométeren átlagosan 20 cm réteget cserélnek ki, akkor 40 millió köbméter földre van szükség. Abból pedig – számításaim szerint – tizenhat Kheopsz-piramist lehet építeni” – vázolja a számokat Zacher.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, Petróczi Tímea azt mondja: a lakóknak biztonsági felszerelést, így maszkot is biztosítanak a hazalátogatásuk idejére. Jelenleg épül a földgát, hogy megerősítsék a környék biztonságát. Folyamatosan zajlik a kármentés, hogy a lakók minél előbb visszaköltözhessenek.
