Tanévkezdés: ami kötelező, és ami nem annyira
Nem, nem lesz kötelező a hittan ettől a tanévtől, és az erkölcstanórán sem végeznek vallásos agymosást az ateistákon. A mindennapos testnevelés nem lesz mindennapos. Az iskola nem az utolsó óráig tart, hanem délután négyig. Ez elvileg kötelező, de könnyen lehet felmentést kapni, és egyelőre nem tudni, miben lesz ez más, mint egy unalmas napközi. Egy biztos: az iskolák állami kézben vannak, a tanárok az államtól kapják a fizetést, bérüket emelik, de többet is kell dolgozniuk, szabadságuk pedig minimálisra szűkül.
Ettől a tanévtől az iskola nem az utolsó óráig, hanem délután négyig tart. Ez nemcsak az elsősökre, hanem minden évfolyamra vonatkozik. A gyerekeknek alapesetben eddig bent kell maradniuk az iskolában – a törvény megfogalmazása szerint ugyanis a délutáni foglalkozások kötelezőek. Az Emmi szerint az iskolák délután „vonzó, színes programokat szerveznek”, ilyenkor jut idő a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, sportolásra, szakkörökre, múzeumlátogatásra. A délután négyig tartó iskola nem keverendő össze az egész napos iskolával. Az külön tanterv alapján működik, ahol délelőtt több idő van hosszabb szünetekre, mozgásra, cserébe délután is lehet magyarórát tartani. Ezt egyébként a délután négyig tartó iskolában is megtehetik, a törvény ugyanis nem tiltja, írja az
Index.A délutánig tartó iskola azoknak jó, akik amúgy nem tudják elhozni a gyereküket a suliból, mert például dolgoznak (a törvény szerint az iskolának délután ötig kell vigyázni a gyerekekre). Azoknak a hátrányos helyzetűeknek is jó, akik otthon nem kapnának enni, nincs hol tanulniuk, vagy eleve rossz körülmények között élnek. Annak a gyereknek biztos nem jó, aki ilyen körülmények között nem tud tanulni vagy különórákra szeretne járni. Bár a délutáni foglalkozások kötelezőek, ez alól viszonylag könnyen kaphat felmentést a szülő teljes időre vagy alkalmanként, ha az igazgatóhoz fordul.
A felmenő rendszer második évében már az 1., 2., 5., 6., 9. és 10. osztályban mindennap kellene a diákoknak mozogniuk. A mindennapos testnevelés alól felmentést kaphat heti két óra erejéig az, aki valamelyik iskolai sportkörbe jár edzésre vagy egyesület igazolt sportolója. A testnevelésórákon nemcsak meghajtják a gyerekeket, de megtanítják őket relaxálni, ellazulni is, és ahogy Hoffmann Rózsa korábban mondta: ennek az egésznek nemcsak egészségmegőrzés a célja, hanem az akaraterő fejlesztése és a csapatsportok révén az együttműködés élményének megismertetése is.
Sok félreértés és emiatt óriási felzúdulás kísérte az erkölcstan és a hit- és erkölcstan kötelezővé tételét az első, az ötödik, a kilencedik osztályban és a hatosztályos gimnáziumok első évfolyamán. Nem, a gyerekeknek nem kötelező hittanra járni, csak annak, aki ezt választja, és az erkölcstan órákon sem fognak az ateistáknak keresztény, zsidó vagy buddhista agymosást tartani.
A mostani tanév az egységesítés jegyében kezdődik: az iskolák januártól egységesen állami irányítás alá kerültek, a tanárok az állam alkalmazásában állnak, az 1., az 5. és a 9. osztályokban pedig az új Nemzeti alaptanterv szerint tanulnak már. Évtizedes pedagógiai vita, hogy az iskolának és a benne tanulóknak a sokszínűség vagy az egységesítés jobb. A nemzetközi PISA-vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy Magyarországon óriási különbségek alakultak ki az iskolák színvonala között, ami már alapvető esélyegyenlőségi kérdéseket vet fel.
Egységesítették a tankönyvterjesztést is: a központosítás itt egyértelműen nem tett jót az ügynek. A feladatot a tapasztalattal nem rendelkező állami cégre, a Könyvtárellátóra (Kello) bízták, amely csak akadozva tudott megküzdeni ezzel a bonyolult logisztikai feladattal, írja a lap.
