Talpalatnyi

Új radikális pártunk választási programjának egyik alappillére a földtörvény módosítása, hogy a külföldiek a moratórium lejárta után se szerezhessenek földet idehaza. (Ugrásra készen, 2010. január 21.) A bátor vállalkozást továbbgondolom.

2010. február 2., 10:08

Ezek szerint kétféle magántulajdon lesz. A valódi magántulajdon felett a tulajdonos korlátlanul rendelkezik, bárkinek eladhatja, elcserélheti, elajándékozhatja, örökül hagyhatja, azt tesz vele, amit csak akar, hiszen a magántulajdon védelme alapvető alkotmányos jog. Viszont a földtulajdon felett a tulajdonos nem rendelkezik. Azt, hogy kinek, mikor, mennyiért adhatja el, azt radikális politikusok, ideológusok, pártvezetők, népboldogítók, szónokok szabják meg.

Társadalmunk a magyar földtulajdon tekintetében is megosztott. Vannak termőfölddel nem rendelkezők, és vannak termőföld-tulajdonosok. Ez utóbbiak két csoportja: akik nem akarják eladni a földjüket, és akik el akarják adni. Ez utóbbiak két alcsoportba sorolhatók: akik honfitársuknak, magyar embereknek akarják eladni tulajdonukat, és akik külföldieknek, akik talán háromszor annyit adnának érte. Ezek a megtévedt emberek idegenszívűek, elherdálják földjüket (földünket), szándékukat törvénnyel kell megakadályozni.

Amennyiben ilyen törvény uniós jogszabályokba ütközne, akkor a magyar érdekek kikényszerítése érdekében minden eszköz igénybe vehető. Tüntetés, petíció, útlezárás, polgári engedetlenség, fenyegetés, ökölrázás.

A mezőgazdasági termelés nálunk többnyire veszteséges. A külföldiek rosszindulatú spekulánsok, megszerzik a földtulajdont, hogy aztán tapasztalatukkal, korszerű művelési eljárásokkal, adófizetéssel, eszközberuházással, építéssel, magyar munkaerő foglalkoztatásával (kizsákmányolásával) termeljenek (nyerészkedjenek). A többlettermés felhajtja az árakat, mert minél több terem búzából, kukoricából, napraforgóból, zöldségből, gyümölcsből, annál magasabb lesz a fogyasztói ára.

Az idegenszívű külföldiek nemzetellenes viselkedését a két világháború között hazánkban tevékenykedő (aknamunkát végző) sváb gazdaságok és bolgár kertészek napnál világosabban bizonyítják. És hogy a legkisebb faluban se tudják kijátszani a jogszabályokat, arról a Magyar Nemzeti Gárda és a csendőrség gondoskodna a Nemzeti Igazságtételi Központ irányításával.

Az Európai Unióból való kilépésen és az alkotmánymódosításon kívül javasolnám a Magyar értelmező szótárt is módosítani a „tulajdon” szócikknél, mert jelenleg a következő megfogalmazás található: „Valakinek kizárólagos birtoka, amellyel sajátjaként szabadon rendelkezik.”

Pedig dehogy!

Láng Róbert
Budapest