Tarjányi: Mikor Putyin Oroszországról beszél, Szovjetunióról álmodik

Még nem tudjuk, merre fordul Európa békéjének jövője. Boris Johnson brit miniszterelnök szerint 1945 óta nem volt ennyire feszült helyzet a kontinensen. Viszont a jelenlegi külpolitikai veszélyek nem merülnek ki az ukrán válságban. Ott van Kína és Oroszország kapcsolata, a Közel-Keleten kibontakozó rendszeres konfliktusok, Afrika helyzete és az országok között zajló kiberbűnözés. Rónai Egon ezekről is kérdezte Tarjányi Péter író, biztonságpolitikai szakértőt az ATV Húzós című műsorában.

Tarjányi pályájának alakulása kalandosnak tűnhet, de ezt ő épp fegyelemnek tudja be. „Háromévesen eldöntöttem, hogy katona leszek és kész” – mondta, utalva arra, hogy emiatt számtalan konfliktusa volt az édesapjával, aki szintén hivatásos katona volt és harcolt a második világháborúban is. Végül a repülő pilóta keresztapja közbenjárására kiegyeztek egy középútban, így a repülőgép szerelő és pilóta pálya felé indult el. „Elvtársként kezdtem, és úrként fejeztem be a tanulmányaimat” – mondta, utalva arra, hogy az egész pályáját a változás jellemezte.

Ukrán válság

Tarjányi arról is mesélt, hogyan hatott a délszláv háború Magyarországra és a világra. „A politika hihetetlen rosszul kezelte ezt a változást. Nem értették meg, hogy az új világgal a bűnözés is módosul. És tényleg akadtak olyan politikusok, akik elhitték, hogy Oroszország jódarabig nem akar majd visszajönni a régi területeire, miután kivonult 1991-ben. Pedig ez egy hihetetlen nagy logikai bukfenc” – mondta, szerinte Oroszország soha nem mondott le Kelet-Európáról, és most épp ez látszik meg az ukrajnai helyzetben is.

Tarjányi 1998-ban hagyta el a szolgálatot, ennek kapcsán került szóba a kiber- hadviselés. Az ilyen jellegű rendszerek 25-30 éve jelentek meg a katonaságnál, majd átterjedtek a civil életbe. A szakember legelső cége épp egy informatikai védelmi, stratégiai vállalkozás volt, az első munkájuk pedig a Magyar Államkincstár egy betöréshez köthető. Itt derült ki számára, hogy a rendőrség nincs képben, hiszen mint mesélte, az informatikai betörésnél ujjlenyomatot kerestek.

Szerinte a „régi típusú” háborúktól rettegnek a vezetők, mivel el kell számolniuk a halottakkal. Úgy véli, nagyjából meg lehet határozni azokat a veszteséget, amit még képes elviselni egy társadalom. A hibrid hadviseléssel viszont alig észrevehetően dúl háború a mindennapi térben, de ezt ugyanolyan veszélyesnek tartja.

Európa

„Nagyon érdekes viszonyrendszerben élünk” – mondja Tarjányi, kiemelve, hogy az ukrán válság során egyre gyakrabban utaltak arra, hogy az Európai Unió az Egyesült Államokkal, míg Oroszország Kínával tart össze. Szerinte a külpolitikai helyzet nem ilyen egyszerű, és mindhárom hatalomnak érdeke, hogy EU megmaradjon a mostani, gazdaságra összpontosuló keretei közt.

Úgy véli, az uniónak leginkább a fiatalsága okoz problémát, így még nem tanult meg kezelni számos helyzetet. „Mikor Orbánék felhozzák, hogy Brüsszel miket hibázik, az épp ebből fakad, nem pedig mert eleve rosszat akarnak vagy titkos tervet hajtanak végre. Egyszerűen az EU még nem talált magára, ez egy fiatal rendszer, nem egy egységes ország. Most az látszik, hogy a nagyhatalmak köszönik, hogy van az EU, tök jó, hogy lehet oda gázt vinni, jó autók vannak és így tovább, de azt szeretnék, hogy minden maradjon is meg ezen a szinten” – mondta, viszont szerinte ezzel beérni nem jó irány az EU számára. „Megoldásokat kell keresni” – mondta.

Putyin, Oroszország

„Mikor Putyin Oroszországról beszél, Szovjetunióról álmodik” – jelentette ki Tarjányi. A jelenlegi helyzet kapcsán kiemelte, hogy Oroszország hozzá van szokva a retorziók okozta nehézségekhez, így másképp gondolkodnak és terveznek, mint a Nyugat gondolja. „Ki tudnak várni pillanatokat, majd kihasználnak lehetőségeket, és ezt látjuk most” – tette hozzá. A szakember ismét felhozta, hogy attól mert a Szovjetunió felbomlott, a régi gondolkodás nem tűnt el az orosz politikából. „És ezt a nyugat még most sem érti” – mondja.

„Azt gondoltuk, megértettük az Afgánok gondolkodásmódját, Irak kapcsán pedig úgy véltük, ha Szaddám Huszein elmegy, kitör a béke” – mondta, hangsúlyozva, hogy ebben is látható, mit ront el újra és újra a Nyugat. Hozzátette: tudomásul kell venni, más kultúrákban nem feltétlenül működik a gondolkodásunk.

Kína

A műsorban Kína is szóba került, az esetleges konfrontálódási lehetőségei Oroszországgal, és az EU helyzete a jövőre néző konfliktusok kapcsán. „Az elmúlt 30 év biztonságpolitikai szempontból elalváshoz vezetett” – mondta Tarjányi, példaként felhozva a szélsőséges iszlám terjedését is. Szerinte a Nyugat lemaradt haditechnikai szempontokból, és most jól látható a kapkodás. A mostani változások nem 10 évben mérhetők Tarjányi szerint. „Megoldások úgy 100 éven belül következnek majd be” – mondta.

(Kiemelt kép: Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért Egyesület (KARD) fórumán, a budapesti Selyemgombolyító Rendezvényházban 2015. október 3-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)