Szuperkórház lesz Miskolcon

Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott: az országban már tizenhét kórház integrációja történt meg, elsődlegesen azért, hogy a betegellátás még biztonságosabbá váljék.

Az összevont intézményt ideiglenesen a városi kórház vezetője, Tiba Sándor irányítja majd. A megyei kórház eddigi vezetőjének, Csiba Gábornak az emberi erőforrások minisztere országos jelentőségű feladatot szán – mondta az államtitkár, aki arra is kitért, hogy április elsejétől alapvetően nem változik senkinek a munkája.

Az államtitkár azt is elmondta: az összevonás nem „fiskális” okok miatt történik, idén az összevont miskolci egészségügyi intézmény – amely 4500 dolgozót alkalmaz és 3600 ágyon látja el a betegeket – 35 milliárd forintból gazdálkodik.

Az ellenzék tiltakozik

Az MSZP miskolci szervezete az MTI-hez eljuttatott közleményében azt a kérdést tette fel: „Azzal, hogy létrehoznak egy vízfejet, önmagában miért válna biztonságosabbá a betegellátás Miskolcon?” Szerintük a betegellátás akkor válhat biztonságosabbá, a várólisták akkor csökkenhetnek vagy szűnhetnek meg, ha jóval több pénzt fordítanak az egészségügyre, az orvosi eszközpark fejlesztésére, de leginkább az egészségügyi dolgozók bérének emelésére. A legnagyobb gond ugyanis az orvos- és ápolóhiány, ami az alacsony bérek miatti elvándorlás következménye – írták.

Jakab Péter, a Jobbik miskolci frakcióvezetője leszögezte, nem értenek egyet az összevonással, mert ez szerintük „nem a szakmaiságról szól, pusztán az egészségügyet bekebelező fideszes kisgömböcök, földesurak hatalmi harcáról, amiből a betegek fognak vesztesként kikerülni”. Az integráció a városi kórház leépítésének újabb lépcsője, amire nemet kell mondani – tette hozzá.

A DK szerint a miskolci kórházösszevonással tovább romlik az egészségügyi ellátás színvonala, nem szűnnek meg az egészségügy krónikus problémái, a várólisták nem rövidülnek. Nagy-Korsa Judit, a párt önkormányzati képviselője az MTI-nek azt mondta: az „intézkedéssel az agyonhajszolt, alacsony fizetésért dolgozó egészségügyiek között olyan feszültségek alakulnak ki, amelyeknek ők és a betegeik csak kárát látják. Félő, hogy emiatt többen elhagyják az intézményt és külföldön vállalnak munkát.”