Szubkultúrából néplap – így jött az Index

Magyar és amerikai underground, szakácskönyv, tudomány, a Magyar Narancs egy negyedévnyi száma, Örkény egypercesei - csak néhány tematikai elem a kilencvenes évek közepén két év alatt tíz részt megért, ABCD című cd-rom magazin kínálatából, amelyet nyugodtan nevezhetünk az ős-Index ősének. Olyasmit adott, mint manapság az internet: szövegek, képek, videók, zenék egy helyen. Az interaktivitás sem hiányzott a periodikából, hiszen az ABCD legfeljebb néhány ezres közönsége fázisról fázisra követhette például az egyik fiatal újságíró, Uj Péter hajvágását.

Innen indul a Házon kívül legújabb epizódja, amely két felvonásban viszi képernyőre az Index történetét. És tart egészen a komplett szerkesztőség tavalyi felállásáig. Közben megtudjuk, hogyan indult az Index közvetlen előzményeként számon tartott Internetto, hogyan léptek be az akkor szűzhavas területnek számító világhálóra a nagy magyar telekommunikációs cégek, illetve hogyan bővült ki a kezdetben főleg az úgynevezett geekeket megszólító tematika. Vagyis: hogyan lett az eleinte párezres napi olvasottságú weboldalból az ország legnagyobb hírportálja. Szubkultúrából néplap.

Nem volt éppen könnyű menet. A pályát nehezítette egyrészt az internetlefedettség kezdeti csekély mértéke, illetve a technológiai körülmények. A Házon kívülben is megszólaló Weyer Balázs például még most is bármikor el tudja énekelni a modem tárcsázóhangját. De az sem segített, hogy ekkoriban a netezés még bőven a percdíjas szenvedélyek közé tartozott. Vagyis: drága volt. Nem beszélve a nyomtatott sajtó képviselői felől érkező nem is mindig diszkrét lenézésről: sokan közülük csupán afféle ifjúsági szakkörként tekintettek az online lapok újságíróira. 

Akik a szabályok nélküli kezdetek után aztán idővel új műfaji szabályokat teremtettek úgy a videós újságírás, mint a cikkek nyelvezetének terén. Ahogy Uj Péter mondja a Házon kívülben: a hagyományos sajtó akkoriban Marinéniesített helyettes államtitkár nyelven próbált megszólalni. „És akkor jöttünk páran, akik meg egészen mást gondoltunk arról, hogyan kéne beszélni.” 

A műsorban a lap meghatározó munkatársai, mások mellett például Gerényi Gábor, Szily László, Winkler Róbert, Ács Dani, Ajpek Orsi, Földes András, Munk Veronika, Dudás Gergely és Thüringer Barbara beszél arról, miért volt jó indexesnek lenni, hogyan és kik próbáltak kívülről beleszólni a szerkesztőség munkájába, s hogy miként érvényesült mégis a tartalmi függetlenség vezérelve.

Az Index történetét feldolgozó Házon kívül első része ma este 22:15-től látható az RTL Klubon. 

(Kiemelt kép: 168.hu | Karancsi Rudolf)