Szökőnap miatt ma senkinek nincs névnapja
A szökőnap miatt ma senkinek nincs névnapja, mutatjuk miért.
A szökőnap a Gergely-naptár szerinti szökőév februári hónapjába beékelt toldaléknap, mégpedig február 24-e.2024 szökőév, ami azt jelenti, hogy február 29 napos. A különbség évszázadokig nem jelentett gondot, de az 1500-as évek második felére már tíz naptári napra nőtt, ezért közbe kellett avatkozni – írja a Sokszínűvidék.
1582-ben XIII. Gergely pápa rendelte el, hogy október 4-e csütörtök után, október 15-e péntek következzék, hogy így a 10 napos eltérést kiküszöböljék. Hazánkban a módosításra 1587. október 21-e szombat után került sor, amikor is nem október 22., hanem november 1-je vasárnap következett, és ezzel Magyarország is szinkronba került a legtöbb európai országgal. Azóta pedig minden meghatározott évben – 4 évente – a 28 napos február hónaphoz hozzáadódik plusz egy nap, így február a szökőévben 29 napos lesz.
A szökőnap miatt senkinek nincs névnapja
Mivel az évszakok és a csillagászati jelenségek nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért kissé elcsúszott a naptár hozzájuk képest. Technikailag ugyanis nem az történik, hogy a február lesz hosszabb egy nappal, hanem az egyik nap duplázódik benne.
Ezen a napon senki nem ünnepel névnapot, a naptárakban is csak szökőnap szerepel az aktuális névnap helyén. A hagyományosan február 24-re eső Mátyás nap szökőévekben 25-re csúszik, és az utána következő névnapok is csúsznak egy napot. Ez az átrendeződés „Mátyás ugrása” néven is ismeretes.
A hagyományok szerint egyébként a nép február 29-ét dologtiltó és borkóstoló napként élvezte. Ezzel, mintegy előkészítve a március hónap köszöntését. Voltak területek, ahol a szökőnapot úgy értelmezték, mintha az a Mátyás napot követné. Így, Jégtörő Mátyás megőrizhette a helyét, mivel így a szökőnap február 24-25 közé került. Ezáltal, a 25-ei Gejza napot 26-án tartották, a többi napok eseményeit is 1-1 nappal csúsztatva, a 28-ai előírásokat pedig 29-én teljesítették.
A 2024-ben február 25-re eső Mátyás naphoz egyébként számos népszokás köthető. Úgy tartották, ha jég már elolvadt, akkor fagyni fog, és olyan jeget hozhat, mint decemberben volt. Ha pedig még mindig szilárd a jég, akkor olvadásra számíthattak az emberek. Hideg idő jó termést, szeles idő kevés tojást jelzett, de a hó is jelzés értékű volt – azt jelezte gazdag lesz az aratás. Aki ezen a napon fogott halat, bizton számíthatott az egész évben kitartó szerencsés halászatra. Különös egybeesés, hogy idén a szökőnapon telihold lesz és erre a szombatra esik az év első tízmilliószoros napja is – írja a lap.
(Kiemelt képünkön a szökőnap egy 2024-es naptárban. Fotó: 168)