Szlávik János elárulta, mi a furcsa a most terjedő majomhimlőben

Az elmúlt napokban Európa több országában vettek nyilvántartásba majomhimlővel fertőzött embereket, legutóbb Bécsben találtak egy gyanús esetet. Természetesen sokan aggódnak: egy újabb pandémia előtt állunk? Szlávik János infektológus főorvos szerint erre jelenleg kicsi az esély, ugyanakkor azt is kiemelte:

– Eddig kizárólag behurcolt esetekről volt szó: a betegséget a lappangási időszakban vitték be az érintettek Nigériából az Egyesült Államokba. Abban, ami most zajlik, az a furcsa, hogy a mostaniak nem ilyen behurcolt esetek. Vagyis a most érintettek – egyiküket kivéve – nem jártak a betegségüket megelőzően Afrikában

– magyarázta a Mandinernek.

• Hosszú lappangási idő,
• láz,
• izomfájdalom,
• kiütések, amikből aztán hólyagok lesznek, amik kipukkadnak

– ezek a tünetek jellemzik a több európai országban is felbukkant majomhimlőt, ami egyébként a feketehimlő rokona. Az infektológus főorvos szerint furcsa, hogy úgy tűnik, nem behurcolt esetekről van szó.

Újabb vírus, ezúttal a majomhimlő kezdi borzolni az emberek idegeit. Eddig négy európai országban – Portugáliában, Németországban, Angliában és Spanyolországban –, valamint az Egyesült Államokban diagnosztizáltak ezzel a kórral betegeket.

„A betegség nevét hallva azt gondolhatnánk, hogy a majomhimlő csak majmokban terjed, de sajnos nem így van”

– kezdi Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Mandinernek. A vírus okozta tüneteket 1958-ban egy kísérleti majomkolónián fedezték fel, innen kapta a nevét, akkoriban még csak az állatok között terjedt, később valószínűleg rágcsálóktól kaphatta el az ember. 1970-ben Kongóban találták az első fertőzött embert, a megbetegedés a 2000-es év elejéig csak Afrikában fordult elő, ekkoriban hurcolták be a vírust Európa néhány országába és az Egyesült Államokba – hangsúlyozza az infektológus.

Vagyis, mint kiemeli, eddig kizárólag behurcolt esetekről volt szó: a betegséget a lappangási időszakban vitték be az érintettek Nigériából az Egyesült Államokba. Abban, ami most zajlik, az a furcsa, hogy a mostaniak nem ilyen behurcolt esetek. A most érintettek – egyiküket kivéve – nem jártak a betegségüket megelőzően Afrikában” – emeli ki a szakértő. Ez pedig azért különös Szlávik szerint, mert a majomhimlő csak Nyugat-Afrikában és Közép-Afrikában fordult eddig elő. Mint rámutat, attól fél a tudományos közösség, hogy megváltozott a vírus, és esetleg könnyebben terjed emberről emberre. De az sem kizárt, hogy a kórokozó egy ideje már Angliában cirkulál. Mindenesetre – mint fogalmaz – a koronavírus vége felé riasztó lenne egy újabb kórokozóval szembenézni.

Ám erre szerinte erre egyelőre kicsi az esély, mindenesetre gyanús, hogy sem a portugál, sem a spanyol eseteknél nincs meg az indexeset, vagyis az a személy, aki behurcolhatta a kórt. Ez az oka annak, hogy nagyon komolyan kell figyelni erre a vírusra, mint fogalmaz, az Egészségügyi Világszervezet aggodalommal figyeli is a helyzetet.

„Az esetek többségében a beteg homoszexuális, de már olyan érintetett is találtak, aki nem az”

– teszi hozzá Szlávik.

A majomhimlő a poxvírusok csoportjába tartozik a tehénhimlő és a feketehimlő mellett. Utóbbit az emberiség a védőoltások segítségével eltüntette a földünkről: 1980 óta nem fordul elő a természetben – mondja az infektológus. A fekete és a majomhimlő egyébként ugyanúgy kezdődik: akár 21 napos lappangási idővel, lázzal, izomfájdalommal, különbség viszont, hogy míg a majomhimlőben szenvedők nyirokcsomója megnagyobbodik, addig a feketehimlőnél ilyesmit nem írtak le. A majomhimlő másik tipikus tünete a bárányhimlőszerű kiütések, ami a betegség második-harmadik napján jelentkezik az arcon, majd onnan kezd lefelé terjedni az egész teste. A kiütésből hólyagok lesznek, amik elgennyesednek, végül kipukkadnak.

„Ez elég riasztóan hangzik, de a nyugat-afrikai majomhimlőben halálozási aránya viszonylag alacsony, százból egy eset, míg a kongói majomhimlőé egy a tízhez. Jelenlegi tudásunk szerint a most terjedő törzs, a nyugat-afrikai majomhimlőhöz kapcsolódik, tehát enyhébb lefolyású” – mondja a szakértő.

A vírus apró sebeken keresztül terjed nedvekkel, nyálkahártyaérintkezéssel, tehát azért aránylag szoros kontaktus kell a vírus továbbadásához. Állatról emberre a majmok, rágcsálók simogatásával terjed bőrön keresztül, a három hét lappangás pedig bőven elég arra, hogy a fertőzött behordozza a kórt akár egy másik országba.

Annak kapcsán, hogy előreláthatólag lehet-e a majomhimlőből a koronavírushoz hasonló járvány, Szlávik azt mondja, egyelőre semmi jele ennek, hiszen ez a vírus nem légúton terjed, a továbbadásához szoros kontaktusra van szükség.

Ha valaki utazik egy fertőzött mellett, úgy tuti nem lehet elkapni” – teszi hozzá. Ahhoz pedig, hogy fertőzött legyen idehaza a villamoson, először szükség van egy indexesetre, aki már behozta a kórt. Mindenesetre Szlávik szerint az, hogy főleg a homoszexuálisok között terjed, arra utal, elképzelhető, hogy szexuális úton is terjedhet, de ezt még be kell bizonyítani.

Jó hír viszont, hogy Magyarországon van rá diagnosztika: a vírust a Nemzeti Népegészségügyi Központban vérből ki tudják mutatni. Mivel ritka betegség, a bőrgyógyászok nem szokták valószínűsíteni kiütéses esetek hátterében, most viszont Szlávik szerint szükség van arra, hogy ezt is számításba vegyék. Ha felmerül a betegség gyanúja, az érintetett azonnal izolálni kell, ha nincs semmi komolyabb baja, az otthonában, ha van, a kórházban. A betegség lefolyása akár három hét is lehet, a hegek gyógyulásához is sok idő kell, de szerencsére nem vészes a lefolyás, „egyelőre nincsen ok aggodalomra” – hangsúlyozza az infektológus. „Én inkább azon aggódom, hogy nincs meg az indexeset” – teszi hozzá.

Ami a kezelését illeti, van a himlők ellen oltás, ami körülbelül 85 százalékban a majomhimlő ellen is jó. „Természetesen ez nem azt jelenti, hogy bárkit be kellene oltani, de jó hír, hogy van ilyen vakcina” – mondja a szakértő. A gyógyszer már nehezebb kérdés: van egy-két olyan gyógyszer, amiről azt feltételezik, hogy hatékony lehet, de „miután hála annak a Jóistennek, rendkívül enyhe lefolyású ez a betegség, ezekre egyelőre nincsen szükség” – teszi hozzá.

Azoknak, akik Afrikába utaznak, Szlávik azt tanácsolja, ne simogassanak kisállatokat. E tekintetben legyünk körültekintők, de idehaza aggodalomra egyelőre nincs okunk.

(Kiemelt kép: Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa sajtótájékoztatót tart a Szent László kórházban kivizsgált, a kínai Vuhanból hazatért magyarok és az előző napon este beszállított kínai állampolgár állapotáról a Szent László Kórházban 2020. február 4-én. Szlávik János közölte: mindenki egészséges, akit az új koronavírus gyanújával kórházi megfigyelés alatt tartanak Magyarországon. MTI/Kovács Attila)