2439 ember állítja, hogy hogy szkíta anyanyelvű és a család köreiben is ezt a nyelvet használja
A szkíták kétezer éve kihaltak, mégis egyre többen vallják magukat szkíta anyanyelvűnek.
Mint azt korábban megírtuk az MTA nem támogatja a szkíták nemzetiséggé alakulását. Annak ellenére, hogy az Országgyűlés elutasította a szkíták honos kisebbségi kérelmét, a népszámlálásnál kiderül, hogy egyre több szkíta él közöttünk – számolt be a hvg.hu.
Sok magyar úgy véli, hogy egy rég kihalt népcsoporthoz tartozik, például a szkítákhoz vagy a hunokhoz. A népszámlálásnál többezer ember állította, hogy szkíta anyanyelvű és a család köreiben is ezt a nyelvet használják, mivel a KSH megkérdezi a nemzetiségi hovatartozást is, de a honlapjukon közölt adatsorokban csak a 13 elismert magyarországi, honos nemzeti kisebbség számait tüntetik fel.
A hatályos törvények az Országgyűlés jóváhagyásához kötik, hogy egy kisebbség elismert nemzetiséggé válhat-e, ugyanis az elismeréssel különleges jogok is járnak. Például létrehozhatnak helyi és országos önkormányzatot, vagy az országgyűlési választásokon listát állíthatnak, és ha elegendő szavazatot összegyűjtenek, akár mandátumhoz is juthatnak.
Legutóbb tavaly próbálkozták a szkíták nemzetséggé válni. Annak ellenére, nem szavazták meg nekik a nemzetiségi státuszt, hogy az előfeltételeket teljesítették, ami azt jelenti, hogy az Országgyűlés csak akkor foglalkozik a kérdéskörrel, ha nem kevesebb mint ezer, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgár aláírása összegyűlik össze.
(Kiemelt képünk illusztráció. A Nomád Civilizációk Öröksége Alapítvány jelképe (szkíta nyilasok, türk rovásírással). Fotó: kurultaj.hu)
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. november 29., 14:03
A tudós társaság szerint nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényes feltételei annak, hogy a több mint két évezrede eltűnt szkítákat ma is létező nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon.
