Szirénázás a paksi végszavazás ellen
A paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvény végszavazása eredetileg a jövő héten lett volna a parlamentben, de a Fidesz javaslatára egy héttel előrehozták most csütörtökre. Valószínűleg azért, mert csak ellenzéki módosító indítványok érkeztek, amelyek közül a kormány egyet sem támogatott. – írja az Index.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a paksi bővítést kihirdető törvényhez írott levelében a következőt írta: (a) törvényjavaslathoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatok közül a kormány nevében egyiknek az elfogadását sem támogatom.
Az LMP a zárószavazás előtt név szerinti szavazást kért, majd az LMP-s Szél Bernadett egy szirénát feltartva szabotálta az ülést, a közvetítésből semmi mást nem lehetett hallani, a képviselők egy része kiszivárgott a teremből. Közben egy másik sziréna is előkerült, ezt Ertsey Katalin tartotta.
A fideszes Vitányi István, Szél Bernadett padtársa közben papírgalacsint dobált az egyik megafonba, vélhetően így próbálva elhallgattatni azt. Szél Bernadett megafonja az MTI szerint egyszer lemerült, de elővett helyette egy másikat, a képviselőnő szerint nem merült le, hanem vízzel öntötték le, ezért letette száradni. Schiffer András frakcióvezető egy Magyarország eladva és eladósítva feliratú transzparenst tartott a kezében.
Az ülés levezető elnöke, a fideszes Jakab István eközben Szél Bernadett, Ertsey Katalin, Lengyel Szilvia és Schiffer András az ülésnapról való kizárásáról kezdeményezett szavazást. 212 igen, 16 nem, 1 tartózkodás mellett a parlament elfogadta a képviselők kizárását. A szavazás után szünetet rendeltek el, rendkívüli házbizottsági ülést hívtak össze, a parlamenti közvetítést lekeverték a tévében. Ertsey Katalin az MTI szerint a szünetben is ott maradt a karzaton szirénázni.
A képviselők kizárására a hatályos házszabály 49. paragrafusa alapján volt mód, ez ugyanis kimondja, hogy
(4) Azt a képviselőt, aki magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az ülést vezető elnök – az intézkedés okának, illetve a megsértett házszabályi rendelkezésnek a megjelölésével – rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti, hogy további rendzavarás esetén az ülésnapról való kizárását fogja kezdeményezni.
(5) Ha a képviselő a rendreutasítás ellenére is folytatja a (4) bekezdésben meghatározott magatartást, az ülést vezető elnök javasolhatja az ülésnapról való kizárását, illetve vele szemben pénzbírság kiszabását.
(6) A kizárásra irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.
Verseny nélkül nyert a Roszatom
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin január 14-én állapodott meg arról, hogy az orosz Roszatom építi meg a paksi atomerőmű két új blokkját. A beruházáshoz az oroszok 3000 milliárd forintos hitelt adnak, a magyar félnek ehhez még kb. 750 milliárd forint önerőt kell adnia. A teljes költség ennél jóval magasabb lehet. Az építkezés jövőre kezdődik, az első blokk 2023-ban kezdheti meg működését.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a köztévében jelentette be, hogy sávos, 3,95-4,95 százalék lesz annak a 2025 és 2046 között törlesztendő euróhitelnek a kamata, amit a paksi bővítésre ad Oroszország. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és az 21 évig tart, de előtörleszthetünk, ha valamiért hirtelen sok pénzhez jutnánk. A Népszabadság számításai szerint a 21 törlesztési év alatt a tőke és a kamat mai áron évente átlagosan körülbelül 300 milliárd forinttal terheli majd a költségvetést.
