Szimbolikus vita

- Úgy volt, kormányszóvivőként folytatja.

– Soha nem volt úgy. A médiában megjelent egy cikk, amelyet többen átvettek. Két ember nevezhetett volna ki: Orbán Viktor vagy Lázár János, ám egyikőjükben sem vetődött fel a kérdés.

- Előbb-utóbb csak felvetődik, hisz ön jó ideje készül a nagypolitikára. Még 2007-ben, a Fidelitas alelnökeként egy cikkben az önmagával szemben támasztott elvárásokról szólva így fogalmazott: „A megnyerő külsejű, szimpatikus beszélő hitelesebb. Ez szociálpszichológia.”

– A minap beszéltem Lázár Jánossal, vele kevés szó esik külsőségekről, most is az elmúlt nyolc hónapot értékeltük. Ezzel együtt igaz, hogy aki az államigazgatás vezető szintjén dolgozik, annak nem árt, ha van kialakult stílusa és vannak gondolatai a világról. És az is kétségtelen, hogy az utóbbi hónapokban ott vagyok a médiában legtöbbet szereplő három állami vezető között. Sokszor nekem jut a feladat, hogy kommentáljam a kedvezőtlen híreket.

- A Norvég Alapokkal kapcsolatban zajló konfliktus is önnek jutott. Tizenkét norvég alapból kilenc pénzét a kormányzat osztja szét. Vita azon van, hogy a maradék három, a civil világ fejlesztését célzó alap működésére nincs befolyása az államnak. Erőt fitogtatnak, pénzt szívnak el?

– Egyiket sem.

- Hanem?

– Ez erős szakmai vita. Oka az, hogy Norvégia és a hozzá hasonló fejlettségű országok civil szektora másképp működik, mint a miénk.

- Hogyan?

– Másképp kezelik a közpolitikai ügyeket. A magyarországi civil társadalom döntő része értékalapon működik, jobb- vagy baloldali párthoz csapódik.

- Mondja ki: az a kormány baja, hogy a Norvég Civil Alapok pénzét 2011 óta az az Ökotárs Alapítvány osztja, amelynek néhány tagja utóbb az LMP-ben is szerepet vállalt.

– Igen. Ez a fő gond, ha pénzosztó szervezet szerepében egy politikailag elfogult szervezet jár el.

- A norvég kormány ezt kategorikusan visszautasítja.

– Ebben a tekintetben elbeszélünk egymás mellett.

- A civil alapok pénzosztására 2011-ben kiírt pályázaton hét szervezet indult. Az Ökotárs volt független, a többiek nagy része kormánypárti, mint a Századvég vagy a békemenetes Civil Összefogással partnerségben működő Keresztény Értelmiségiek Szövetsége.

– És volt egy harmadik kör, az állami szervezetek. Első körben csak regisztráció történt, melyben anélkül zártak ki hat szervezetet, hogy a második fordulóba bármilyen tartalmi anyagot beadhattak volna.

- A politikai kötődés kizáró ok volt.

– A politikai kötődést érvekkel is alá kellene támasztani. Az egyik szervezet érdeklődött kizárása okáról a norvégoknál, és azt a választ kapta: nincs tapasztalatuk; pedig tíz éve működtek. Szó nem volt kormányközeliségről. Nem jutottunk volna ebbe a helyzetbe, ha mindkét fél már az elejétől a kölcsönös megértés jegyében kommunikált volna.

- Navracsics Tibor a norvég külügyminiszternek írt levelében már 2012-ben kritizálta a programkoordinátori pályáztatási folyamatot. Őt megnyugtatták a norvégok. Aztán 2013-ban Balog miniszter is írt, de ő sem tudott előrelépni. Most pedig Lázár János vette kezébe az ügyet. Miért?

– A kormány 2012 óta kér ellenőrzést a norvégoktól, ami azóta sem történt meg. Most, amikor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megkezdte a vizsgálatát, a norvégok a múlt heti tárgyaláson azt vetették fel: állítsuk le, mert Oslo hamarosan visszamenőlegesen ellenőrzi a teljes Norvég Alapot. Na de eddig miért nem tették meg?

- Talán mert Navracsicsot és Balogot is meggyőzték arról, hogy az Ökotársnál jó kezekben vannak a civil alapok. Ráadásul mégiscsak a norvég adófizetők pénzéről van szó.

– Pont ezen megy a vita: közpénz vagy magánadomány a civil alapokban lévő keret? Ha magánadomány, akkor valóban nincs jogunk ellenőrizni. Na de akkor miért kell róla kormányközi szinten tárgyalni?

- Mert Norvégia nemzetközi szerződés alapján támogatja a frissen belépő tagállamokat.

– Az EU-s támogatás közpénz vagy sem?

- Közpénz.

– És akkor a norvégok által adott támogatás miért nem az?

- Közpénz az. Csak épp norvég, és nem magyar.

– Ugyanaz a szerződés szabályozza mind a tizenkét alapot, ezért szerintünk az Ökotárs Alapítvány által kezelt alapban lévő négymilliárd is közpénz, amelyért a magyar államnak is felelőssége van.

- És ezt azzal indokolják, hogy állítják: az Ökotárs finanszírozza az LMP-t. Na de az Ökotárs programokat támogat.

– Tizenhárom egyesület – amelyek tagjai bent ülnek a bírálók sorában – viszi el a Norvég Civil Alapok pénzének harminc százalékát, további százötven szervezet csekélyke támogatást kap, a fennmaradó több mint ezer formáció pedig semmit. Csak összehasonlításképp: ugyanez az arány uniós programoknál: egy az egyhez, vagyis általában minden második pályázó nyer.

- Jól fordítom le a szavait? Az Ökotárs – ahogy ön fogalmazott – „szélhámos gittegyletei” rászedték a helyismerettel nem rendelkező norvégokat?

– A gittegylet valóban szerencsétlen kijelentés volt, mert elterelte a valós vitáról a figyelmet, és személyeskedésbe vitte át. Éppen ezért most óvatosabban fogalmazok: az Ökotárs nem bontotta ki az igazság minden szálát. A norvégok nem rendelkeztek minden információval, majd az Ökotárs kiválasztása után döntésük védelmében minden más tényt figyelmen kívül hagytak. De aki Lázár Jánost ismeri, tudja, hosszú távú víziói vannak. Ott, ahol tízezer-ötszázmilliárdot kezelnek, nem négymilliárd a kérdés. Ez szimbolikus vita.

(A teljes interjút elolvashatja a 168 Óra legfrissebb számában.)