Szijjártó szerint Ursula von der Leyennel „nagyon rosszul járt” a kontinens

Azzal, hogy egyelőre elutasítja az energiainfrastruktúra kapacitásbővítésének finanszírozását, Brüsszel elveszítette minden jogalapját arra, hogy beleszóljon, honnan vesz földgázt Közép-Európa és azon belül Magyarország – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

2023. szeptember 4., 19:30

Szerző:

Szijjártó Péter a kétoldalú stratégiai párbeszéd első ülése utáni, azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az elmúlt években látható volt, hogy minél szorosabb az együttműködés a két ország között, annál többet profitál abból hazánk az energiaellátás biztonságának és a gazdasági növekedés fenntartásának vonatkozásában.

Aláhúzta, hogy Azerbajdzsán nem pusztán magyar, hanem európai szempontból is reális alternatívát jelenthet.

„Jó hír, hogy hosszú évek tárgyalásait követően az idei esztendőben megindult a fizikai földgázáramlás Azerbajdzsán és Magyarország között” – mondta, arra emlékeztetve, hogy megállapodás született 100 millió köbméter vásárlásáról és 50 millió köbméter bértárolásáról. Hozzátette, hogy a kormány szeretné tovább növelni ezt a mennyiséget, nagyjából évi egymilliárd köbméterre. „Hogy ez sikeres lesz-e, az már nem rajtunk múlik, nem is az azerieken, hanem az Európai Unión. Az a helyzet ugyanis, hogy a délkelet-európai infrastruktúra jelenleg nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy a közép-európai országok diverzifikációs igényeit ki tudja elégíteni” – tudatta.

Kiemelte: a kapacitásbővítés elengedhetetlen ahhoz, hogy a térség ellátásába bevonhatók legyenek az azeri, török és katari források, és mindez csupán álom marad, amíg az EU ezt nem hajlandó támogatni. „Mivel egyelőre az Európai Unió elutasítja a finanszírozáshoz való hozzájárulást, ezért innentől kezdve Brüsszel elveszítette mindenfajta jogalapját arra, hogy beleszóljon, Közép-Európa országai, s azon belül is Magyarország, honnan veszik a földgázt vagy éppen honnan nem” – fogalmazott.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a gazdasági növekedés fenntartását illetően is fontosak a kapcsolatok a két ország között, amit jól demonstrál, hogy a kereskedelmi forgalom az idei év első felében kétszer akkora volt, mint tavaly egész évben. Szavai szerint ennek legfőbb oka a magyar gyógyszeripari export folyamatos bővülése és az energiaimport.

Üdvözölte a megállapodást, amelynek értelmében magyar vállalatok is részt vehetnek Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében a háborús pusztítást követően, ami sok tízmillió dolláros lehetőséget jelent. Illetve azt is, hogy két hazai gyógyszercég beruházása is küszöbön áll a dél-kaukázusi államban, nemrég pedig a Hell Energy is üzemépítésről döntött ott mintegy 200 millió dollár értékben.

„Én emlékezem rá, amikor 2010-11-ben elkezdtük építeni a kapcsolatainkat Azerbajdzsánnal, akkor itt, Európában még csak nem is kinevettek, hanem lenéztek minket miatta (...) Úgyhogy vicces látni, ahogy most nyugat-európai vezetők lökdösődnek Bakuban, hogy egy-egy fényképet készíthessenek közösen Aliyev elnök úrral” – jelentette ki.

„Viszont a mi barátságunk nem konjunktúrafüggő, nem csak azóta vagyunk barátok, amióta kiderült, hogy nektek földgázotok van” – összegzett. A miniszter újságírói kérdésre válaszolva az Európai Bizottság következő elnökének személye kapcsán úgy vélekedett, hogy a brüsszeli testület jelenlegi vezetőjével, Ursula von der Leyennel „nagyon rosszul járt” a kontinens.

 Az ő hivatali ideje alatt vette át Kína az EU-tól a második helyezést a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában, eközben egyesével vágják szét a kelet-nyugati együttműködés szálait, arról nem is szólva, hogy súlyosan diszkriminálja a közösség Lengyelországot és Magyarországot – sorolta. Egy másik témára reagálva megismételte, hogy amíg Ukrajna két lábbal tapossa a nemzeti kisebbségi jogokat, amelyek védelme fontos EU-s alapérték, addig a kormány nem fog hozzájárulni a csatlakozási tárgyalásokhoz.

Azzal kapcsolatban kételyeinek adott hangot, hogy a kijevi vezetés hajlandó lenne változtatni az eddigi jogfosztó politikáján, és – mint mondta – egyelőre a különböző nyilatkozatok ellenére sem tűnik úgy, mintha erre törekednének.

(Kiemelt kép: Szijjártó Péter a Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatón 2023. szeptember 4-én. Forrás: Szijjártó Péter FB-oldal)

 

Orbán Viktor miniszterelnök Berlinbe utazott, ahol pénteken tárgyalást folytat Olaf Scholz német kancellárral - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke csütörtökön.