Szakály Sándor nem engedi el a Veritas Intézetet, újra pályázik a főigazgatói posztra
Idén december végén jár le Szakály Sándor főigazgatói kinevezése, aki öt éve áll a Veritas Történetkutató Intézet élén. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már kiírta a pályázatot a főigazgatói posztra. Szakály Sándor a Népszava érdeklődésére közölte, hogy újra pályázik a tisztségre.
– Szeretném továbbvinni azt a folyamatot, ami elindult – indokolta döntését a történész. Megemlítette a ceglédi Gulág-Gupvi Emlékhely létrehozását is, amelynek megvalósítására közel 550 millió forintot adott a költségvetés (a Gupvi a hadifoglyok és külföldről internáltak táborhálózata volt a Szovjetunióban). Pályázatát még nem írta meg.
Öt évvel ezelőtt egyedüli indulóként lett az intézet főigazgatója, és most sem tud arról, hogy más is pályázna a tisztségre.
Szakály Sándor a Veritas létrehozásakor Boross Péter volt miniszterelnök felkérésére pályázott a főigazgatói posztra. Az intézet a Miniszterelnökség és Lázár János felügyelete alatt jött létre. Szakály hangsúlyozta, hogy ragaszkodott a történetkutató szellemi függetlenségéhez, ami „elengedhetetlen feltétele az értelmiségi létnek és a tudományos tevékenységnek”.
Idén nyáron átkerül az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá, ami a főigazgató szerint inkább csak formai változás.
– Lehet, hogy nem hiszi el nekem, de a politika semmilyen formában nem szól bele a munkánkba
– állította a lapnak.
Szakály Sándor 2014-ben nagy felháborodást keltett, amikor azt nyilatkozta, hogy a magyarországi zsidók 1941-es Kamenyec-Podolszkba történt deportálása a második világháborúban idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat toloncolták ide, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal. Több ezer embert gyilkoltak meg a deportáltak közül. Szakály kijelentése ellen számos történész, politikus és a Mazsihisz is tiltakozott. A DK-s Oláh Lajos holokauszttagadás miatt feljelentést tett ellene, de a nyomozó hatóság bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet.
