Szabadságsziget

– Azt mondta korábban, hogy műalkotássá akarják tenni a Sziget Fesztivált. Sikerült?

– Mindig lesz rajta mit finomítani. A Sziget már a kezdetekkor több volt egy átlagos fesztiválnál. Annak idején magunknak és ismerőseinknek akartunk egy nagy, nyaralós bulit szervezni. Mivel akkor még nem vállalkozásban gondolkodtunk, sok olyan programot és szolgáltatást is beleálmodtunk, amelyeket a legtöbb fesztiválon nem találhatunk meg, mert nem éri meg üzletileg.

– A művészeti akciókra gondol?

– Már az első Szigeten volt performance, mozi, színház, és a zene sokféle ága képviseltette magát. Emellett a Luminárium, a labirintus vagy a közreműködő képzőművészek vizuálisan is izgalmassá tették a rendezvényt, a Civil utca célja pedig az volt, hogy a fiatalokhoz közelebb hozzuk a nonprofit szféra világát. Az utóbbi tíz évben megötszöröződött Európában a fesztiválok száma. Ebben az éles versenyben annak van esélye életben maradni, aki a nagy, fizetőképes piacokra építi a rendezvényét, megszólít más országokból is érdeklődőket. Erre viszont csak az képes, aki mást tud nyújtani, mint az átlag. Így ami az elején sokak szemében indokolatlan luxuskiadásnak tűnhetett, mára versenyképességünk alapjait jelenti. Ezért egy ideje nagyon tudatosan erősítünk a kulturális programokra, a látványvilágra, arra törekszünk, hogy installációk, szobrok, különleges helyszínek révén egyedivé, egyfajta műalkotássá tegyük a Szigetet.

– Minek tartja magát: üzenetközvetítőnek vagy cirkuszmenedzsernek?
–
– A cirkuszos is én vagyok, hiszen elsősorban szórakoztatni akarunk. Nem tartom magam művésznek, az én álmaim megvalósításához kellenek segítők. Az álmom sem a spanyolviasz, hanem egy rendezvény, ahol az emberek jól érzik magukat. Igaz, időközben nagyot változott a világ, megjelentek például olyan műfajok, amelyek korábban nem is léteztek.

– Az idei Sziget a szabadság és a kreativitás eseményeihez, a woodstocki fesztivál 45., a Rubik-kocka 40. és a rendszerváltás 25. évfordulójához kötődik.
–
– Korábban is kapcsoltuk a fesztivált valamilyen történelmi eseményhez. Ráadásul a szabadság mint életérzés manapság felértékelődött. Tavaly már úgy hirdettük meg a Szigetet, hogy ez a Fesztiválköztársaság, Nyugaton pedig az Island of Freedom (Szabadság szigete) szlogennel futott. Az utóbbi kifejezés a legjellemzőbb a fesztiválunkra, hiszen nincsenek kötöttségek, ez egy barátságos és nyitott, befogadó közeg. 1993-ban talán pont a 168 Órában jelent meg rólunk: ha átjössz a hídon, olyan, mintha egy másik országba érkeznél.

– Nem csak a rendszerváltozás előtt felnövők mániája, hogy a szabadság ügyével foglalkozni kell? A fiatalok fütyülnek rá, nekik magától értetődő, hogy szabadok.
–
– Érdekes, hogy a szó és a mögötte rejlő tartalom felértékelődött a fiatalok szemében is. A kilencvenes évek elején fontos lett a szabadság gondolata, később viszont természetessé vált, keveset foglalkoztunk vele. Most ismét nemzetközi trend, hogy a fiatalok újra színes ruhákban járnak, háború- és rasszizmusellenes jelszavakat írnak magukra, fontos lett nekik a természetesség és a szabadság érzése. Az elmúlt húsz évben, a technológiai bummnak köszönhetően a közösségek szerveződése áttevődött az online világba. De ma már egyre több gyerek érzi, hogy nem chatelés közben vagy a Facebookon, hanem személyesen lehet igazán átélni azt, amit egy közösség ad, azt: milyen a valódi emberi kapcsolat.

– Talán ezért is lehet bizakodó, és jósol nézőcsúcsot.
–
– Először pár éve a magyar, aztán tavaly már a külföldi közönség körében is elindult egy visszaesés, elsősorban azért, mert a sztárprogramban nem tudtunk nagyobbat dobni, mint a versenytársak. Nagy a konkurencia, és mindenki ugyanazokat a zenekarokat szeretné megszerezni, emiatt jelentősen drágultak a gázsik. Emellett augusztus elején Amerikában és Ázsiában, a miénknél gazdagabb fesztiválokon koncerteznek a zenekarok. Idén inkább elcsúsztattuk a Sziget időpontját, így már végre jobb sztárkínálatot tudunk felmutatni, de erre meg többet is kell költenünk. Tulajdonképpen tizenkilencre húztunk lapot, de ha folytatódott volna a látogatószám csökkenése, akkor becsukhattuk volna a boltot. Úgy tűnik, meglesz a változások eredménye. Még Magyarországon is duplaannyi jegyet adtunk el, mint tavaly. Emellett az is kedvez nekünk, hogy Budapest egyre menőbb külföldön, a romkocsmák, a fürdők világa és talán nem utolsósorban a fesztiválok trendivé tették a fiatalok körében.

(A teljes interjút elolvashatja a 168 Óra legfrissebb számában.)