Stummer János a Pegasus-botrányról: Magasabb fokozatra kapcsoljuk a belső ellenőrzést

Pintér Sándor belügyminiszter ugyan elment, de beszélnie nem kellett a Pegasus kémszoftver ügyéről a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén hétfő reggel, mivel a kormánypárti képviselők nem jelentek meg a zárt ülésen. Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke az eredménytelen bizottsági ülés után telefonon nyilatkozott a 168-nak. Elmondta, az őszi ülésszak kezdetére újabb ülést fognak összehívni, és átnézik a bizottság korábbi szerződéseit. Interjú.

A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el a Pegasus-ügyben, ezzel tulajdonképpen ellehetetlenítették a parlamenti vizsgálóbizottság dolgát és a Nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti tagjai sem jelentek meg az ülésen. Patthelyzetben vannak?

Patthelyzet van, igen. Az elmúlt egy hétben azt lehetett látni, hogy bármelyik kormánypárti politikus szólalt is meg a témában, sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a sajtó értesüléseit a lehallgatási ügyben. Mindenáron megpróbálják elkerülni a válaszadást, Pintér Sándor egészen odáig ment, hogy rám hárította a felelősséget. Nagyon fontos, hogy magasabb fokozatra kapcsoljuk a belső ellenőrzést, Ungár Péter és Molnár Zsolt képviselőtársaimmal ezért nemcsak ennek, de az előző ciklusnak is tüzetesen átnézzük a szerződéseit.

Az ülés utáni sajtótájékoztatón bejelentette, kiszélesítik a belső ellenőrzést, és részletesen átnézik a bizottságon átment papírokat. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a Pegasus szoftver megvásárlása valóban átment a bizottságon, mi a teendő? Lehet-e ebben ellenzéki képviselőknek felelőssége?

A kormánypárti képviselők még véletlenül sem fogalmaznak meg véleményt a témával kapcsolatban. Ez nem véletlen, egyértelmű céljuk, hogy minket, bizottsági tagokat beugrasszanak, és gyanúba keverjenek. Ha ellenzéki képviselőként találnánk is valamilyen dokumentumot, számukra ajándék lenne, ha mi mondanánk ki, hogy megtörtént a lehallgatás. Ezt a szívességet nem fogjuk nekik megtenni, ezzel ugyanis az egész ügy fókusza megváltozna.

Onnantól kezdve az lenne terítéken, ki sértett államtitkot azzal, és hogy minősített információk kerültek ki, amik veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezzel szemben szerintem a Pegasus-ügy arról szól, kiket, milyen hosszan, milyen felhatalmazással figyeltek meg. Nyilván, mi is tisztán látunk a pályán. Látjuk, mindent megtesznek azért, hogy még véletlenül se jussunk információhoz. Két lehetőségünk van: vagy széttárjuk a kezünket, és azt mondjuk: hát igen, ilyen a magyar parlament rendszere, vagy pedig minden lehetőségünkben álló helyzetet megpróbálunk kihasználni.

Mikorra várható a belső ellenőrzés lezárása?

Ezzel kapcsolatban nagyon nehéz bármilyen időpontot mondani. Először is meg kell találni – ha vannak – a szerződéseket. Ehhez azonban előbb az illetékes hatóságokhoz kell fordulni. Ez tehát nem csak a mi munkatempónkon múlik. Az a kitűzött cél, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetére össze tudjunk hívni egy rendes bizottsági ülést, ahova a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóját is meg akarjuk hívni. Addigra már tudnunk kell, volt-e ilyen szerződés, vagy sem. Ha igen, akkor jön a ténymegállapító bizottság, és meg kell tudnunk, ki, mikor, milyen hosszan, és milyen felhatalmazással alkalmazta ezt az eszközt.

Mennyire fér bele a hatályos jogszabályokba ennek a kémszoftvernek a bevetése? Sok helyről úgy hallani, eléggé megfoghatatlan a szabályozás, így lényegében bárki ellen bevethető.

Ha ismerném a teljes hátteret, azt tudnám mondani, hogy rendben van a jogi háttér. Ugyanakkor ennek az ellenkezőjét is tökéletesen el tudom képzelni. Sajnos mi is csak azokkal az információkkal tudunk dolgozni, amit a sajtóban látunk és hallunk. További információkat kell gyűjtenünk. Azonban amíg nem látom a teljes képet, nem szívesen bocsátkozom hasonlítgatásokba más botrányokhoz.

Az NSO-val zajlanak megbeszélések?

A bizottság részéről nem.

Az ellenzék tervez-e külön programpontot a jövő évi választásokra a megfigyelésekkel kapcsolatban?

Mivel látom, hogy a bizottság keretein belül milyen gátjaink vannak az igazság kiderítésében, biztos vagyok benne, más parlamenti eszközökre is szükség lesz. Ugyanígy a parlamenten kívüli aktivitásra is. A Momentum például felvállalta azt, hogy tüntetést szervez az ügyben. Az elmúlt napok fideszes megszólalóinak nyilatkozataiból látni, hogy próbálják altatni ezt az ügyet. Ezt nem szabad hagynunk, normális országokban ezért minisztereket léptetnek le.

Varga Judit azt mondta, nem ő adja ki az utasításokat a lehallgatásra, hanem Völner Pál. Őt felkeresték?

Hivatalos kapcsolatfelvétel nem volt részünkről. Meghívtuk az ülésre Süli János tárca nélküli minisztert is, mivel a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár, Aszódi Attila neve is felbukkant egy listán, mint lehetséges érintett – akivel Süli korábban összerúgta a port. Nem jött el. Mindenesetre meglehetősen szokatlan, hogy Varga Judit mindig másra hárítja a felelősséget, ahelyett hogy vállalná a következményeket.

Azt is lehetett hallani, hogy Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos szabadságon van.

Egészen biztos vagyok benne, hogy Péterfalvi Attila, a helyettese, sőt még a titkárnője és minden lehetséges csatolt személy a hivatalból szabadságon van. Azon dolgoznak, hogy még véletlenül se kelljen ebben a témában megszólalniuk.

(Kiemelt kép: Stummer János, a Jobbik vezérszónoka felszólal az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításának vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén, 2020. november 20-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)