Szakszervezet: Statisztikai trükkök vannak a sikeres foglalkoztatási adatok mögött
A papír mindent elbír, de valójában a részmunkaidős bérből nem lehet megélni. Nehéz lesz tovább javítani a magyar foglalkoztatási adatokat - vélik a szakemberek.
Csúnya statisztikai csúsztatások vannak a kormány által hangoztatott foglalkoztatási adatok mögött – erről beszélt a Népszavának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Azt, hogy a 2010-es 62 százalékról a Fidesz-kormány működése alatt tavaly év végére 77,5 százalékra nőtt a hazai foglalkoztatási ráta, a munkaügyekkel foglalkozó szakemberek is elismerik.
Kordás szerint azonban azt számítják bele a kimutatásba, aki a kérdezés előtti héten legalább egy órát jövedelemszerző munkával töltött, így a statisztikában megjelenik a munkanélküliek egy része, valamint a ténylegesen tartós munkanélküli közmunkások és nem egyszer azok is, akik foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapnak, ha igazolják, hogy adott évben legalább 30 napot dolgoztak.
Mint ismert, a magyar kormány három minisztere és a miniszterelnök is azt üzente a hazai közvéleménynek a múlt hétvégén Portóban rendezett uniós szociális csúcstalálkozóról, hogy ezekben az ügyekben nagyon jól állunk, ami a remek családpolitika mellett annak köszönhető, hogy több mint tíz éve központi cél a teljes foglalkoztatás, és az agresszív adócsökkentés. "Ezért nem elégszünk meg azzal a közösségi elvárással, hogy 2030-ra 78 százalékosra növeljük a 20-64 év közötti korosztály foglalkoztatottságát, meg sem állunk 85 százalékig" – jelentette ki Orbán Viktor.
Kordás lehetőséget lát a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának növelésére, ami javíthat a statisztikán, de az utóbbi években a magyar kormány épp a rokkantakba rúgott elviselhetetlenül nagyokat, s az ő betegen, de munka nélkül, nyomorogva töltött éveiket nem pótolja az a félmillió forint sem, amit egyszeri kárpótlásként megszavaztak nekik. A MASZSZ elnöke még a foglalkoztatási adatok további javításánál is kevesebb esélyt lát az uniós felnőttképzési statisztika javítására, mert – mint mondta – a központi átképzések a hatalmas igény ellenére gyakorlatilag megszűntek, a felnőtt lakosság 60 százalékát szerinte a jövőben sem érik el a tanfolyamok.
A lap kiemelte, hogy a kérdéssel foglalkozó szakemberek nem akartak ilyen határozottan állást foglalni, mert az uniós cél mögött nem látni pontosan, hogy milyen adatokat számítanának be a teljesítés igazolásába.
(Kiemelt kép: Debrecen, 2020. január 20. A közmunkásokat foglalkoztató Dehusz (Debreceni Humán Szolgáltató) Kft. dolgozója tűzifát aprít a cég telephelyén Debrecenben 2020. január 20-án. A városi önkormányzat megkezdte a téli tűzifaosztást, amelynek során január végéig a kétszázötven rászoruló 5-5 mázsa tüzelőt kap. MTI/Czeglédi Zsolt)
