Sólyom keményen odamondott Orbánnak

Mások mellett Stumpf István alkotmánybíró, Erdő Péter bíboros („civilben” kánonjogász), Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője is jelen volt Pálinkás József MTA-elnök és a magyar jogtudós társadalom színe-java társaságában – írja a Népszabadság.

Sólyom előadásában rámutatott, alighogy hatalomra került a kormány, 2010-ben az állami pénzügyek teljes területén kizárta az Alkotmánybíróság illetékességét, vagyis a kormányzati működés egyik legfontosabb zónájában gyakorlatilag felfüggesztette az alkotmányt. Emlékeztetett rá, hogy a lépést a végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadó „megvédésének” szándékával indokolták. Miután a drasztikus beavatkozásra az AB mindössze egymondatos közleménnyel reagált, az Orbán-kabinet ezután rendszert csinált belőle, hogy az alkotmányellenesség miatt megsemmisített rendelkezéseket – nem csak a különadóval kapcsolatban – beépítette az alkotmányba, folyamatosan tágítva az „alkotmánymentes szabad szféra” határát. Az alkotmánysértő szabályok alkotmányba emelése nyomán a társadalom kiszolgáltatottá válik, az Alkotmánybíróság pedig nem tudja ellátni alkotmányvédelmi feladatát – szögezte le Sólyom, azt is hozzátéve: a jelenlegi konstrukcióban már nem az AB az alkotmányvédelem legfőbb szerve (hiába áll ez az alaptörvényben), hanem a felülbírálhatatlan szabályokat meghozó Országgyűlés, ami semmiképpen sem vezethető le az alaptörvényből.

Előadása végén azt mondta: szerinte a ’89-es alkotmány formailag csupán alkotmánymódosítás volt, tartalmilag viszont új, jogállami alkotmány, az alaptörvény viszont – a lényegi tartalmát megváltoztató módosításokig – csak formailag számított újnak. Az új alkotmány tehát nem az alaptörvény elfogadásakor, hanem az AB hatáskörét korlátozó és az alkotmányellenes rendelkezéseket visszacsempésző módosítások meghozatalakor született meg, jogilag erősen vitatható körülmények között.