Sikerült eltalálni a magyar emberek gondolkodásmódját

Az interjú a múlt heti 168 Órában jelent meg.

2022. január 24., 18:17

Szerző:

Nem választási költségvetés az idei – mondja Orbán Balázs, a miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint osztogatással nem lehet szavazatokat vásárolni, és csak a jobboldal védi meg a szegényeket a liberalizált piactól.

Úgy tűnik, a kormányzati kommunikátorok sokat forgatták Kormos István A Pincérfrakk utcai cicák című könyvét. Ott jelent meg először az „Előre, nem hátra” mint jelmondat, csatakiáltás. Igaz, úgy folytatódik: „rá-rá-rá-macskákra”.

A jó politikai jelmondatnak az a sajátossága, hogy egyszerű, lényegre törő, megkülönböztet, és érthető az üzenete.

Az biztos, hogy kevésbé infantilis, mint emojikkal kommunikálni.

Ilyen világban élünk. Az vesse ránk az első követ, aki még soha nem küldött valaki másnak emojit. Töredelmesen bevallom, hogy én már küldtem ilyeneket. De ettől függetlenül a politikai jelszavak nagyon érdekesek, sokat gondolkozom róluk. Nekem az egyik kedvencem az „Üzenjünk Brüsszelnek” volt.

Miért éppen?

Azt éreztem, hogy sikerült eltalálni a magyar emberek gondolkodásmódját, sőt, szinte ezer év geostratégiai gondolkodását fogalmazták meg két szóban: büszke európaiak vagyunk, de ne akarják megmondani nekünk, hogy hogyan éljünk. Vagy ha mégis, akkor tehetnek egy szívességet. Sajnos ma is aktuális ez a gondolat. Tanáraimtól azt tanultam, hogy nem az az okos ember, aki bonyolultan tud fogalmazni, hanem az, aki bonyolult dolgokat egyszerűen ki tud fejezni.

 Orbán Balázs interjút ad a 168 Órának Budapesten, 2021. december 28-án. Fotó: Karancsi Rudolf/168óra

Ha már egyszerű mondatok: Orbán Viktor a nyáron kijelentette, 2022-ben nem lehet választási költségvetést összehozni. Ehhez képest ha valami választási költségvetés, akkor a 2022-es az.

Szerintem nem. Nem azért kell a legfontosabb társadalmi csoportoknak forrásokat juttatni, hogy aztán ránk szavazzanak. A magyar politika legnagyobb félreértése, hogy a szavazatok így megvásárolhatók. Mi azt látjuk, hogy most kutya kötelességünk azokat támogatni, akik a leginkább ki vannak szolgáltatva vagy a legnagyobb mértékben viselik a válság terheit: a legfiatalabb korban munkát vállalók, a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, az orvosok, a fegyveres testületeket tagjai, valamint a minimálbéren élők. Szerintem ez nagyon célzott és nagyon jól összerakott koronavírus elleni védekezőcsomag.

Idéznénk egy véleményt a költségvetésről: „a költségvetés elfogadása hibás, feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe, már a kiindulópontja is hibás, ezért ezekre nem épülhet a büdzsé”.

Hadd kérdezzek vissza: ez 2011-ből vagy 2021-ből való?

Hetekkel ezelőtti.

Csak azért kérdeztem, mert ugyanezekkel a szavakkal ugyanezeket a kritikákat kaptuk a baloldali sztárközgazdászoktól, tulajdonképpen a kormányzásunk első évétől kezdve. És minden egyes alkalommal bebizonyosodott, hogy nekünk van igazunk, a költségvetés stabil és a növekedést támogatja. Nem indult könnyen, de mára nem véletlenül vagyunk mindhárom nagy hitelminősítőnél a „befektetésre javasolt” kategóriában – hiteles a magyar pozíció. Amit korábban vállaltunk, azt eddig is teljesítettünk, és amit most vállalunk, azt is teljesíteni fogjuk.

Ez a kritika nem balról jött, Matolcsy György írta a Magyar Nemzetben.

Igen, de akkor ezt valószínűleg még a Varga Mihály-féle módosítások bejelentése előtt írta. Azóta csökkentettük a költségvetési hiánycélt.

Kétségtelen, de Matolcsy felveti azt is, hogy inflációt gerjeszt a költségvetés, ahelyett, hogy egyensúlyi pályára állítaná a gazdaságot.

Az inflációnak több tényezője van, de az biztos, hogy jórészt külső tényezők – például az európai energiaárak – hajtják föl az árakat gyakorlatilag mindenhol. A koronavírus-járványból való kilábalás érdekében minden állam pumpálja a pénzt a gazdaságba, ez szintén fölfelé hajtja az árakat. Ezt próbáljuk mérsékelni a beruházások jobb elosztásával. Erről szól annak az egyensúlyi helyzetnek a megtalálása, amit egyébként Matolcsy György is – szemben a baloldali közgazdászokkal – joggal felvetett. De az energiaárak visszafogásával is lehet védekezni, ebben pedig Magyarország kifejezetten jól áll. Nálunk 2013 óta működik a rezsicsökkentés, most a benzinárra is húztunk egy sapkát, illetve a jelzálogalapú hitelek törlesztőit is befagyasztottuk.

 Orbán Balázs interjút ad a 168 Órának Budapesten, 2021. december 28-án. Fotó: Karancsi Rudolf/168óra

Orbán Viktor is, ön is többször mondta: azt lehet még tenni az infláció ellen, hogy több pénzt adunk az embereknek. Valójában ez tovább gerjeszti az inflációt.

A spanyolviaszt senki nem tudja újra feltalálni. Azt lehet mondani, hogy vakok közt a félszemű a király, és ez bizonyosan igaz ránk a politikai ellenfeleinkkel szemben. Mert mit is mond a baloldal? Szétteszi a kezét azzal, hogy az infláció ellen semmit nem lehet tenni, a piaci folyamatokat nem lehet befolyásolni. Az ő válságkezelésük alatt ennek szellemében a mostaninál magasabb volt az infláció szintje. Nálunk most fordulat van a monetáris politikában, figyelünk a költségvetési egyensúlyra, továbbá bármennyire nem elegáns, mert egy piacgazdasági működési logikába nehezen fér bele, a legfontosabb árfelhajtó tényezőkre – energiaár, benzinár – ársapkát tettünk. A másik eszköz a béremelés. Nem lehet nullára leszorítani az inflációt, ezért olyan béremelésre kell törekedni, amely meghaladja az infláció mértékét. Miközben a baloldal válságkezelése idején konkrétan csökkentek a bérek a kormányzati elvonásoknak köszönhetően, most a bérszint növekedése egyértelműen és megcáfolhatatlanul meg fogja haladni az infláció mértékét.

Sokat emlegette a rezsicsökkentést, ami 2013 óta van érvényben. Az elmúlt nyolc évről nagyjából elmondható, hogy aki a piacról vásárolt energiát, egészen mostanáig olcsóbban jutott hozzá, mint az államilag garantált ár. Most valóban elszabadultak az árak, így komoly veszteség jelenik meg az MVM-nél, ami száz százalékban állami cég, tehát végső soron most is mi fizetjük meg a drágább energiát.

Hogyne. A magyar költségvetés. A magyar állam.

A magyar emberek adójából.

Persze. Itt a kérdés az, hogy ki fizeti a számlát.

A magyar emberek.

Természetesen. De a magyar emberek azért választják meg ezt a kormányt, mert azt akarják, hogy a magyar állam védje meg őket az emelkedő energiaáraktól – kerül, amibe kerül. A magyar emberek el tudják dönteni, hogy ki akarják-e tenni magukat annak a kockázatnak, hogy a világpiaci árak azonnal megjelennek az árképzésben, s így akár egyik hónapról a másikra is többszörösére nőhetnek a rezsiköltségeik, vagy azt akarják, hogy az állam védje meg őket ettől a kockázattól. A baloldal az előbbi, mi az utóbbi pártján állunk, s noha mindenki azt mondta 2012-ben, hogy ezt nem lehet megcsinálni, mi megcsináltuk, s a rendszer azóta is működik, most pedig a legtöbb európai ország utánozni próbálja. Csak a baloldal nem változott. Furcsa, de tény, hogy idehaza csak a jobboldal képviseli következetesen azt az álláspontot, hogy a liberalizált piac kiszolgáltatottá teszi a legkisebb keresetűeket, ezért az államnak be kell avatkoznia. Korrekt rendszer, amikor ugyanis az MVM nyereséges, akkor a pénz ott marad a magyar állami tulajdonú energiaszolgáltató büdzséjében, abból tud infrastruktúrát fejleszteni, vagy a forrás visszakerül az állami költségvetésbe.

Nemrég azt nyilatkozta: „hiszünk a piacgazdasági folyamatokban”. A rezsicsökkentés, az ársapka nagyon nem támogatja a piacgazdasági folyamatokat. Valamint azt is mondta, hogy „segíteni kell a nehéz helyzetben lévő magyar embereket”. Ahogy a rezsicsökkentés, úgy a benzinárstop is bőséggel segít olyan embereknek, akik erre egyáltalán nincsenek rászorulva.

Sokszor hallom ezt a baloldali kritikát, de ez teljes félreértés. A legalacsonyabb keresetűek számára a rezsi és az élelmiszer a legjelentősebb tétel a fogyasztásszerkezetben. Ezért pont az ellenkezője igaz annak, amit a kritikusok állítanak: ez az intézkedés arányaiban a leginkább rászorultaknak segít a legjobban. Nominálisan lehet, hogy nem, de arányaiban igen.

Ettől még azok is kapnak támogatást, akiknek nem kell.

De a legtöbbet éppen a leginkább rászorultak kapják. Számukra a lakásfenntartás, az energia, az élelmiszer a kiadások több mint ötven százalékát teszi ki. Ilyen értelemben a rezsicsökkentés szociálisan is egy abszolút igazságos dolog.

 Orbán Balázs interjút ad a 168 Órának Budapesten, 2021. december 28-án. Fotó: Karancsi Rudolf/168óra

Semmiféle szociális szempontot nem érvényesít, ha nem differenciálja a támogatás mértékét a rászorultság alapján.

Ez is egy baloldali mítosz. Nézze, már önmagában értékválasztás, hogy a legalacsonyabb keresetűek számára egyik legfontosabb ponton, a lakossági és kisvállalkozói energiaáraknál avatkozik be az állam komoly állami források felhasználásával. A baloldal visszavonná az államot ezen a területen, majd a piaci folyamatok elengedését támogatja, vagyis most éppen brutális áremelkedést javasol. Akkor pontosan ki is a szociálisan érzékeny? Szerintem ha ebbe a vitába beleáll a baloldal, akkor politikai értelemben a magyar emberek véleménye fogja őket „eltángálni”.

Áprilisban kiderül, amikor – nagyon úgy néz ki, hogy – népszavazás is lesz a választásokkal együtt. Pártokon túl dönthetünk majd nemváltoztatásról és szexuális tartalmak médiafogyasztásáról. Nincs ma olyan szervezet Magyarországon, amely nemváltoztatásra akarna rávenni óvodásokat, miközben minden feltett kérdést már ma is törvény szabályoz.

Déjà vu érzés volt ezt hallgatni. Mintha 2015-ben ülnénk, és arról beszélgetnénk, hogy az illegális migráció Magyarországra nem veszélyes, minek erről nemzeti konzultációt tartani, nem is ide akarnak jönni, az egész csak a kormány által felfújt lufi. És aztán a valóság elég erősen rárúgta az ajtót erre a véleményre. Én most is hasonlóképpen látom a dolgokat: a genderérzékenyítés ma a nyugati világ egyik legfontosabb politikai kérdése. Azzal is vitatkoznék, hogy Magyarországon nincs olyan NGO, amelyben …

…a nemátalakító műtéteket akarja óvodásoknak népszerűsíteni?

Igen. Alapvetően olyan kérdésekben szeretnének óvodásoknak – ők úgy hívják – érzékenyítő képzést nyújtani, hogy a nem, az nem a biológia által meghatározott adottság, hanem egy társadalmi konstrukció. Ebből következően, ha maga a gyermek az adott fejlődési fokán úgy gondolja, hogy az ő neme eltérő a biológiailag meghatározottól, akkor ezt a vélekedést erősíteni kell benne, bátorítani kell, hogy bontakozzon ki. Mindennek akkor is meg kell történnie, ha a szülő ezt másképpen gondolja. Nyugat-Európában ez a mainstream, a közösségi média felületein ez a fajta genderérzékenyítés kifejezetten a kiskorúakat célozva számottevő. Nekem két kiskorú gyermekem van. Úgy gondolom, hogy egy elbizonytalanodó világban az oktatási rendszernek nem az a feladata, hogy a bizonytalanságérzést növelje a gyermekekben, hanem hogy biztos fogódzókat adjon számukra. Ezért szeretném megtartani a kontrollt, hogy én magam tudjam eldönteni: szexuális felvilágosítás kérdésében mikor, kitől, milyen információkat kapjanak. Ez ügyben a magyar törvények szerintem nem zárnak tökéletesen, de mégis sokkal jobban, mint a nyugat-európaiak. Többek között 2021-es nyár eleji törvénymódosításoknak köszönhetően, amelyek miatt Brüsszel és a teljes liberális nyugati világ megtámadott minket.

Miért?

Mert az ő ideológiai alapállásuk ennek homlokegyenest az ellenkezője.

Nem, nem ezért. Az Európai Unió nagyon konkrét kifogást emelt.

Nem, nem így van.

Mennyire tartja ezt elegánsnak, hogy egy Btk.-módosításba építették bele az erről szóló törvénymódosításokat?

Nekem az eredeti szakmám a kodifikáció, ezért pontosan tudom, hogy milyen a salátatörvények természete.

Ez valójában nem egy salátatörvény volt.

Dehogynem.

Nem. Ez a pedofil bűncselekmények büntethetőségét szigorító törvény, amihez egyébként az utolsó előtti pillanatban tett hozzá a kormány nagyon célzatosan…

Merthogy az volt nyitva.

Ennyi? Ha az áfatörvény van nyitva, akkor ahhoz teszik hozzá?

Nem, mert annak a törvénynek kell nyitva lennie, amely az adott szabályozási tárgykört érinti.

Csupán egy szerencsétlen véletlen, hogy egy törvénymódosításba került a pedofília és a homoszexualitás?

Nem véletlen, hanem egy technikai kérdés. Magyarországon az ég világon semmi probléma nincs a homoszexualitással. A nemi identitását felnőttként mindenki úgy éli meg, ahogy szeretné. A gyermekek védelme viszont egy másik kérdés.

Térjünk vissza az EU kifogására: a szexuális nevelés, a szexuális médiatartalom korlátozása vagy nem korlátozása tagállami hatáskör. Nem is ezzel van problémája Brüsszelnek, hanem azzal, hogy a jogszabály különbséget tesz a hetero- és homoszexualitás között.

Volt már rá példa, hogy a brüsszeli jogértelmezés egy icipicit az egyik irányba lejtett elfogultan, most is erről van szó. Szerintem azt kell egyértelművé tenni, hogy a szülői beleegyezés nélküli, a szexuális orientációra utaló érzékenyítést távol kell tartani a kiskorúaktól.

Vissza: a törvény szövegében hatszor említik a homoszexualitást, és egyetlen egyszer sem a heteroszexualitást.

Ez nem egy olyan szabályozás volt, ami a semmibe érkezett. Pontosan ezért nem külön törvény született, hanem beillesztették a meglévő törvényekbe. A jogrendszer egészét összességében kell értelmezni.

 Orbán Balázs interjút ad a 168 Órának Budapesten, 2021. december 28-án. Fotó: Karancsi Rudolf/168óra

Jogszabályi szempontból mi a különbség a homo- és a heteroszexualitás között?

Összességében semmi.

Semmi. Mégis, a törvény hatszor nevesíti a homoszexualitást, míg a heteroszexualitás egyszer sem.

Éppen ezért mondom, hogy egyben kell látni a szabályozási helyzetet, és hogy sajnos a Brüsszelből érkező kritikákat – finoman fogalmazok – a nem mindig kellően körültekintő jogértelmezési képesség miatt mindig helyiértéken kell kezelni. Meg kell vizsgálni, hogy mi az a jogi helyzet, amely kapcsán a szabályok eddig is egyértelműek voltak, és ehhez mit tudott hozzátenni a nyári törvénymódosítás. Egy ilyen vizsgálat alapján szerintem látszik, hogy nem diszkriminál a törvény.

A népszavazási kérdésekben egyáltalán nincs a szexuális orientációra történő utalás. Ha érvényes és eredményes lesz a népszavazás, és a „nem” válaszok kerülnek többségbe, akkor újra hozzá kell nyúlni a joganyaghoz. És az a döntés politikai értelemben sok mindent el tud rendezni.

Korábban említette, hogy a közösségi média felületein nagy számban vannak jelen ön által kifogásolt tartalmak. Miként lehet ezeket a felületeket szabályozni?

Nyilván vannak hagyományosabb médiafelületek, amelyekre már megvannak a technikák.

Igen, de ezekre meg is vannak már a jogszabályok.

A közösségi média nehéz kérdés.

A kormány nemrég bejelentette, hogy vizsgálja az internetes közösségi tartalomszolgáltatók egységes szabályozásának lehetőségét. Ezzel hogy állnak?

Zajlik az ezzel kapcsolatos vizsgálat, ami csatlakozott egy európai szintű gondolkodáshoz. Elkerülhetetlennek látszik, hogy ebben uniós szintű szabályozás is legyen, hiszen az áruk, szolgáltatások szabad áramlása miatt az európai tér egységes. Mi a tech cégek adóelkerülési gyakorlatának letörése kapcsán európai úttörők vagyunk, ez ügyben pedig szorosan együttműködünk a többi országgal. Történelmi távlatból nézve: ha lassan is, de az államok mindig megtalálták a módját az új médiumok megfelelő szabályozásának az újságnyomtatástól az internetig.
A történelem arra tanít minket, hogy nem lesz ez másként a közösségimédia-felületekkel sem.

A 2021-es évet is meghatározta a COVID-világjárvány. 2020-ban Orbán Viktor azt mondta, „maradjunk a saját kaptafánknál, ne higgyük azt, hogy virológus szakértők lettünk, hagyjuk meg a teret a tudósoknak, az orvosoknak, a professzoroknak”. Kovács Zoltán kormányszóvivő az újságírókat tette akkoriban helyre, hogy „nem kell okosabbaknak lenni, mint a járványügyi szakemberek, önök vírusügyben nem tájékozott szakemberek”. Ehhez képest idén már nemzeti konzultáción mondhatta el bárki, hogy szeretne védekezni, a kormány pedig számos olyan döntést hozott, amiben cég- és intézményvezetőkre bízza komoly járványügyi intézkedések bevezetésének lehetőségét. Egy év alatt onnan, hogy bízzuk ezt a szakemberekre, eljutottunk oda, hogy bízzuk az egészet mindenkire.

Szerintem ez nem helyes helyzetértékelés. A védekezés az első pillanattól kezdve komplex feladat. Kétségtelenül egészségügyi és virológiai szakkérdés is, de számos más területet is érint, például az államműködést vagy a rendvédelmet. Ennek keretében jogosan merül fel a kérdés, hogy van-e értelme olyan járványügyi korlátozásokat elrendelni, amiket aztán az emberek önkéntes jogkövetéssel nem tartanak be. A világjárvány elején egy nagyon erősen lezáráspárti stratégiát alkalmaztunk, mert az volt az észszerű. De a világ és a helyzet is folyamatosan változott, ezért most oltásalapú a védekezésünk. Ezzel a szakemberek és az átlagemberek többsége is egyetért – ez a helyes megközelítés. Aki ugyanazt javasolta 2020 márciusában, mint 2022 elején, szerintem nagyon el van tévedve.

A kérdés arra vonatkozott, hogy került át a hangsúly a szakemberek véleményéről az átlagemberekére.

Mind a kettőre szükség van. Illetve most éppen arra, hogy minél többen beoltassák magukat – egyszer, kétszer, háromszor. Nézzük meg Nyugat-Európát: nem tudom felfogni, hogy miként segíti a járvány elleni védekezést, ha olyan intézkedéseket fogadnak el, amiket az emberek nagy része nem akar, s erőszakos rendőri fellépést alkalmaznak azokkal szemben, akik a nemtetszésüket fejezik ki. Nem segíti a járvány elleni védekezést, destabilizációt eredményez, rombolja az állami szervekkel szembeni bizalmat, és erősíti a radikális oltáselleneseket. Ezzel szemben Magyarországon az emberek többsége egyetért az intézkedésekkel, és eredményesnek tartja a járvány elleni védekezést, az oltási kampányt, miközben nem következett be destabilizáció, és a radikális mozgalmak a társadalom perifériáján maradtak. Ez nagyon nehéz, egyensúlyozó feladat, amit szerintem jól oldottunk meg. De erről is majd áprilisban tudnak az emberek véleményt mondani.

 Orbán Balázs interjút ad a 168 Órának Budapesten, 2021. december 28-án. Fotó: Karancsi Rudolf/168óra

Hadházy Ákos képviselő az OGYÉI-től megkapott adatok alapján határozottan azt állítja: a magyar hatóságok nem a szabályoknak megfelelően hagyták jóvá az orosz Szputnyik-oltóanyag magyarországi használatát.

Egészen elképesztő dolognak tartom, hogy azok az oltásellenes hangok, amelyeket…

Ez nem oltásellenesség.

De, ez kifejezetten az.

A törvényes eljárásrendet kéri számon egy állami szerven.

Nem, ez puszta vádaskodás. Arról van szó, hogy a vakcinákkal kapcsolatos közbizalmat szeretnék rombolni. Életveszélyesnek és rendkívül felelőtlennek tartom ezt.

Hadházy nem ezt mondta.

Én értem, hogy ő mit állít, csak azt mondom, hogy nem tudja bizonyítani.

Az OGYÉI-től kapott dokumentumokból idéz.

Nincs olyan döntés a kezében, amely alátámasztaná az állításait. Ez innentől kezdve nem más, mint Hadházy képviselő úr szokásos vádaskodása. Ráadásul ezt kifejezetten olyan oltóanyagok esetében teszi, amelyek tudományosan igazolt módon hatékonyan működtek a koronavírus elleni védekezésben. Ezért az akciója nem alkalmas másra, csak a közbizalom aláásására, ami egy választott képviselő esetében felháborító.

Ma Magyarországon senkit nem oltanak az orosz vakcinával.

Igen, de több millió embert beoltottak vele. És azok az emberek, akik bíznak az oltásban, és azon gondolkodnak, hogy felvegyék-e az első, második vagy harmadik dózist? Nekik ez milyen üzenetet küld? Amikor azt hallják, hogy egyes képviselők nem azt mondják, hogy az oltás működik, az oltás biztonságos…

Ezt senki nem vonta kétségbe.

Gondoljuk végig! Ha valaki azt állítja, hogy az egyik oltóanyag engedélyezése nem zajlott megfelelően, azzal azt üzeni, hogy azzal az oltóanyaggal valami nincs rendben. Tehát akik azt az oltóanyagot kapták, veszélyben vannak. Ráadásul, ha olyan oltóanyagot kellene felvenni, amit ugyanaz a hatóság ellenőrzött, akkor azzal szintén érdemes óvatosnak lenni. Virtigli oltásellenesség. Miközben minden oltóanyagot megfelelőnek találtak a hatóságok, és tudományosan igazoltan biztonságosan működnek.

Miközben tudósok, szakemberek, médiakampányok idehaza és szerte a világban arról szólnak, hogy a vakcinák működnek, az oltás hatásos, az egy szál Hadházy Ákos – aki azt mondja, hogy az OGYÉI nem járt el törvényesen – fogja a magyar átoltottsági szintet megakasztani?

Nem csak ő, sajnos vannak még páran. A ciklus egyik nagy mélypontja volt a baloldal oltásellenes kampánya. Nem szabad ebbe az utcába belemenni.

(Kiemelt kép: Orbán Balázs interjút ad a 168 Órának Budapesten, 2021. december 28-án. Fotó: Karancsi Rudolf/168óra)

14:55

December 3-án, 4-én 10-én, 11-én, 17-én és 18-án a 107-es viszonylaton, december 6-án pedig a 95-ös vonalon közlekedhetünk a mikulásbusszal.