Seregszemle

„Együtt egymásért” – információink szerint ez a szocialisták által javasolt kampányjelmondat a két ellenzéki párt közös korteshadjáratához. Az Együtt–PM szövetség vezetői még nem bólintottak rá a javaslatra, de úgy tudjuk, nincs ellenükre. A két kampánycsapat egyelőre nem fésülte össze az ötleteket, csak annyi biztos, hogy közös lesz az arculat, a jelszó. Már építik a korteskulisszákat.

Október 23-ára gyúr a két nagy ellenzéki csapat. Erődemonstrációra, seregszemlére készülnek, egy minden eddiginél nagyobb tüntetésre. Úgy tudjuk, a színpadon közösen szónokol majd Bajnai Gordon és Mesterházy Attila, a szocialisták tervei szerint ott írják alá ünnepélyesen a két alakulat együttműködéséről szóló dokumentumot. (Bajnaiék egyelőre egy másik, nyilvános aktust tartanának erre célszerűbbnek, de nincs ellenükre ez a megoldás sem.)

Lezavarják

Az öt-hat pontot tartalmazó dokumentum a napokban készül el; rögzíti majd a többi között azt is, hogy a képviselőjelölteknek milyen etikai normákat kell követniük, nehogy egymás ellen kampányoljanak.

Bár a szocialisták csak a hivatalos kampány kezdetére – jövő januárra, februárra – terveznek egy saját nagygyűlést, az ellenzéknek mégiscsak az idei október 23-a lesz a kortesnyitánya. Addigra Mesterházyék „lezavarnak” egy rapidnak ígérkező kongresszust, amely elfogadja az együttműködésről szóló iratot, valamint a párt országos listáját.

Ezt a lajstromot lapunk utcára kerülésekor véglegesíti az MSZP elnöksége. A párt belső irata szerint a listán szereplő politikusoknak legalább ötöde lesz harmincöt év alatti, és ugyanennyi nő. Úgy fest, tartják magukat a megállapodáshoz: miniszterelnök-jelöltet nem neveznek meg, csak listavezetőt, aki természetesen Mesterházy Attila lesz.

Hogy mire megy együtt az ellenzék?

A közvélemény-kutatóknak lapzártánkkor még nem voltak friss adatai az ellenzéki táborról. A Szonda júliusi számai szerint az MSZP 15, az Együtt 4, míg a DK 1 százalékon áll a teljes népesség körében, szemben a Fidesz 26 százalékával. Persze a számsor nem tartalmazza a rejtőzködőket, így a szakemberek szerint sem elképzelhetetlen a kormány leváltása.

De vajon kik állnak az ellenzéki pártok mögött, és mi köti őket össze?

A Republikon Intézet konferenciáján Závecz Tibor (Szonda-Ipsos) azt mondta, az MSZP, a DK és az Együtt szavazói is úgy látják, rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon.

Közvélemény-kutatók szerint az MSZP szavazóinak átlagéletkora 55, a DK-szimpatizánsoké 48 év, a legtöbb fiatal az Együtt mögött áll (44 év). Nem meglepő, hogy a szocialista pártnak van a legtöbb nyugdíjas szavazója, a diplomások aránya a legmagasabb Bajnai hívei között, Gyurcsányék pedig inkább a fővárosban erősek.

Balos üzenetek

Érdekes, hogy az egyik adatsor szerint az MSZP és az Együtt szimpatizánsai inkább az alsó középosztályból jöttek, míg a DK szavazói között több a felső középosztálybeli. Az MSZP voksolói nem örülnének, ha Schmuck Andor és Fodor Gábor csapata csatlakozna hozzájuk, az Együtt szimpatizánsainak körében pedig Gyurcsány Ferenc a legkevésbé népszerű.

A Medián szerint az egymilliónyi aktív elkötelezetlen (ők még nem tudják, kire voksolnak, de elmennek szavazni) leginkább Bajnaiékra, második helyen a Fideszre voksolna. Ám az összes bizonytalan körében már változik a sorrend: az Együtt után az MSZP a második helyre zárkózik fel.

A kampányguruk már szétszálazták az adatokat, körvonalazódnak a stratégiák. A számsorok alapján munkamegosztásra lesz szükség, mindegyik pártnak más-más célcsoportra, más és más módszerekkel kell koncentrálnia.

Nem véletlen, hogy az MSZP egy elmaradott, hátrányos helyzetű térség központjában, Miskolcon tartotta múlt heti kampányszeánszát, amelyen bemutatták a párt helyi egyéni jelöltjeit. Információink szerint a szocialisták elsősorban az északkeleti régió bevételére törnek, másodlagos céljuk Budapest elfoglalása.

Már a mostani beszédekből is látszik a stratégia: balos üzenetekkel operálnak, négymillió szegény országáról, éhező gyerekekről beszélnek, a többi között az oktatás, az egészségügy, a közösségi közlekedés problémáinak orvoslására koncentrálnak, valamint a becsületes politizálásról, a Fidesz-korszak bűnöseinek felelősségre vonásáról szólnak. Várhatóan ismét elindulnak a szocialisták támogatta éhségmenetek, és akcióikban egyre többször hangzik fel majd a „fizessenek a gazdagok!” kortesszlogen.

A karcos-balos MSZP mellett Bajnaiék szelíd stratégiával készülnek. Kampányukban nem lesznek kiemelt regionális célpontok. Az Együtt–PM a nyugodt, higgadt, visszafogott polgári politikával, a „gazdasági gyarapodás”, az „européer gondolkodás” hívószavaival korteskedik majd.

Nem titok: fájni fog

Persze nem feledkeznek meg aktivistáikról sem, akiknek 60 százaléka alsó középosztálybeli. A nekik címzett üzeneteket Kónya Péter Szolidaritás-vezető közvetíti, akinek szervezete szeptember végén tartja első születésnapi gyűlését. Leosztották a többi szerepet is: Szabó Tímea és Szelényi Zsuzsa a szociológiai, oktatási, Szigetvári Viktor a szervezési területekért felel, Karácsony Gergely pedig a sajtó- és kommunikációs feladatokat végzi. Ősztől nagyobb szerepet szánnak Oszkó Péter higgadtságának és szakértelmének a kampányban. Várhatóan néhány héten belül gazdaság- és szociálpolitikai balközép javaslatokkal bombázzák a nyilvánosságot. A kampányban azt sem titkolják, hogy az átalakulás fájni fog. Az Együtt–PM-szövetségben úgy látják, újraelosztási ígéretekkel már kevés választót lehet megszólítani.

Eközben a DK igyekszik felsrófolni a párt árát: harsány kampányba kezdtek, hogy támogatottságukat növelni tudják. Gyurcsány Ferenc habitusából is következik, hogy nem lesznek szelídek. Biztosak abban, hogy amikor ráfordulnak a hivatalos kampányra, szükség lesz aktivistáikra a Mesterházy–Bajnai-szövetségben. Információink szerint a DK vezetői tisztában vannak azzal, hogy a rezsicsökkentés fideszes ígéretét nem lehet legyőzni.

Pártjuk inkább a szociális tarifa- és fogyasztásfüggő árrendszerrel kampányol majd. Eltörölnék a nyugdíjkorhatárt, de terveik szerint az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése révén mindenki annyi nyugdíjban részesülne, amennyinek az összegét addigi munkájával fedezte. A DK a kampányban arról is beszélni fog, hogy azokon a településeken, ahol egyetlen oktatási intézmény működik, visszavennék állami és önkormányzati tulajdonba a most egyházi fenntartású iskolát. Ezért felmondanák a vatikáni szerződést, és nem írnának alá újat.

Hogy Gyurcsányék mire mennek egyedül, azt egyelőre nem tudni. Ha csatlakoznának a Mesterházy–Bajnai-szövetséghez, a Szonda szerint minimális mértékben, de elpártolnának az aktív elkötelezetlenek az ellenzéktől. Gyurcsány jelenleg 150 ezresre mért szimpatizánsi tömegére viszont szükségük lehet a kormányellenes erőknek.

Forró lett a drót

– Többek között az orbáni ígéretekben csalódott, életükben egyszer a Fideszre szavazó, de korábban MSZP-szimpatizáns választókat kell az ellenzéknek megnyernie – állítják a kampányszakértők.

Ehhez – és ezt az érintettek is tudják – mindhárom erőnek minimalizálnia kell a többiekkel szembeni konfliktusait. A felek abban is egyetértenek, hogy ideje feledtetni a hosszúra nyúlt, olykor rosszízű tárgyalásokat. Úgy tudjuk, Mesterházy és Bajnai között él a forró drót, legutóbb egy félresikerült nyilatkozat miatt az Együtt–PM vezető politikusa azonnal tárcsázta Mesterházyt, mondván: ő nem akarta a szocialistákat okolni a DK-val való tárgyalások kudarcáért.

Vagyis vigyáznak a békére.