Senki nem merte véleményezni az Orbán-kormánynak az ítélkezés függetlenségét felszámoló terveit
Egy, azaz egyetlen vélemény érkezett a közigazgatási bíróságokról szóló törvénytervezetéről, de az Orbán-kormány azt sem fogadta el.
Az egyetlen észrevétel, amelyet az új bírósági szervezet létrehozása tettek, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetétől származik. Ők azt javasolták, hogy a tervezet tartalmazzon olyan rendelkezést, amely egyértelművé teszi, hogy a jövőben is lesz legalább megyénként egy közigazgatási bíróság, vagyis közigazgatási bírói tanács. Ezt azonban az Orbán-kormány nem tudta elfogadni, méghozzá azért, mert egyrészt ügyforgalmi adatok ezt az igényt nem támasztják alá, másrészt a kétszintű közigazgatási bírósági szervezetben csak több megyére kiterjedő illetékességgel biztosítható a bírák szakosodásának lehetősége, valamint a társasbíráskodás alapelvének érvényesülése, és ezeken keresztül az ítélkezés színvonalának további növelése.
A jogszabályt hatályba léptető, az átmeneti rendelkezéseit tartalmazó jogszabály-csomag is hasonló érdeklődést váltott ki, az igazságügyi Minisztérium az Orbán-kormány honlapján legalábbis közzétett egy összefoglalót, amely szerint sem határidőben, sem azt követően, 2018. november 12. napjáig nem érkezett észrevétel.
Ami az ítélkezés színvonalát illeti, bizonyosan megfelel az Orbán-kormány elvárásainak, hiszen a már parlament elé került, s még idén elfogadni tervezett jogszabály gondoskodik arról, a jövőben „nem bírói jogállású személyekből” is politikai érintettségű ügyekben ítélkező bíró lehet, ráadásul a pályázatok és álláshelyek is lényegében csak kormányzati akaraton múlnak majd. Az igazságügyi miniszter ugyanis eg yszemélyben felügyeli majd az új bírói testületet, beleértve a kinevezett bírósági dolgozók és vezetők előlépési lehetőségeit, s akár a joggyakorlatot is. Így maga Trócsányi László minden szinten befolyásolhassa a közigazgatási pereket a jövőben.
Persze Trócsányi már bejelentette, az Orbán-kormány nevében a Velencei Bizottsághoz fordul annak érdekében, hogy a testület vizsgálja meg, a törvény összhangban áll-e a nemzetközi jogi normákkal. A vizsgálatot a törvényjavaslat iránti fokozott magyar és nemzetközi érdeklődésre figyelemmel kéri, valamint azért, mert egyes ellenzéki pártok „felelőtlenül” már most támadják a tervezetet, anélkül, hogy annak tartalmát ismernék.