Schmitt-ügy: titkos bizottság vizsgálódik

A közlemény szerint "a Testnevelési és Sporttudományi Kar (TSK) dékánja létrehozta azt a tényfeltáró bizottságot, melynek feladata tanulmányozni Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeit. Annak érdekében, hogy a bizottság zavartalanul és pártatlanul tudjon dolgozni a TSK dékánja csak az eredménnyel egy időben teszi nyilvánossá a bizottság tagjainak névsorát. A munkával kapcsolatos eredményekről március 28-án adunk tájékoztatást."

Német szál

Schmitt Pált nem ismerte az a német kutató, akinek a tanulmányából hosszú részleteket emelet át doktori disszertációjába a köztársasági elnök. Ezt maga Klaus Heinemann írta az

Indexnek.

Heinemann szerint súlyosan érinti az ügy, egyrészt általános szakmai etikai okok miatt, különösen ha fontos politikus az érintett. A történtek ugyanakkor a saját tudományos munkája szempontjából is felzaklatták: mint írja, a 80-as éve második felében kezdte kutatni az olimpiák sportgazdasági kérdéseit, a témával foglalkozó kevés kutató egyikeként.

A professzor nem zárta ki, hogy esetleg találkozott Schmitt Pállal a számos nemzetközi kongresszus egyikén, vagy valamelyik magyarországi látogatásán. Klaus Heinemann elképzelhetőnek tartja, hogy talán egy ilyen alkalommal még néhány udvarias szót is váltottak. Ugyanakkor határozattan kijelentette, hogy Schmittnek sem a nevére, sem az arcára nem emlékszik, azt pedig egyértelműen ki tudja zárni, hogy bármilyen hosszabb tudományos témájú beszélgetést folytattak vagy együttműködtek volna, amire Schmitt hivatkozhatna.

Nem szívesen használja a plágium szót

Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori értekezéséről a

hvg.huazt írta, felveti a plágium gyanúját, hogy nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató 1987-es tanulmányának szövegével. Schmitt Pál 1992-ben, a Testnevelési Egyetemen Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel adta be 215 oldalas disszertációját, és a legjobb, summa cum laude minősítéssel kapott doktori címet. Később az index.hu azt írta, hogy egy német kutatótól is átemelt több oldalt disszertációjába Schmitt Pál.

Az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Schmitt Pál azt mondta, 21 különböző forrásból dolgozott a doktori disszertációja megírásakor, a plágium szót pedig nem szívesen használja. Szerinte a legfontosabb minden ilyen jellegű dolgozat megírásakor a törzsanyag, amelyből a szerző dolgozik. A Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának véleményétől azt várja, hogy pont kerül az ügy végére.