Schmidt Máriáék listázták azokat a médiumokat, amelyeket veszélyesnek tartanak
A Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet már márciusban egy kiadványban listázta, hogy kiket tartanak a média szuverenitására nézve veszélyesnek Magyarországon.
A Fidesz-KDNP múlt heti frakcióülése után Kocsis Máté bejelentette, még az ősszel benyújtanak az Országgyűlés elé egy úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénycsomagot – számol be róla a Média1.
A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője elárulta, hogy az Alaptörvényben és a Büntető Törvénykönyvben (BTK) is új szabályokkal fogják korlátozni „a külföldről finanszírozott újságírókat, álcivileket és dollárpolitikusokat”, akik a Fidesz-KDNP megfogalmazása szerint Magyarország szuverenitását támadják. Az MTI úgy tudósított, hogy cél, hogy „borsot törjenek” a „baloldali újságírók” orra alá, akik külföldről kapnak támogatást, mellyel úgymond veszélyeztetik az ország szuverenitását.
Nem kell sokat törnünk a fejünket, hogy kikre gondolhatnak. A Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója által vezetett, Fidesz-közeli XXI. Század Intézet honlapján megtaláltható a Trend címmel megjelent márciusi kiadványuk, melynek első számának a címe ez volt: „Veszélyben a médiaszuverenitás – A külföldről finanszírozott média forrásai és donorjai”. A kiadvány impresszumában kizárólag a XXI. Század Intézet munkatársai szerepelnek, többek közt a kormánypárti Megafon egyik arcaként is ismert Deák Dániel, az Origóba beolvasztott 888.hu főszerkesztője, G. Fodor Gábor, valamint Békés Márton, a fideszes Tranzit Fesztivált is szervező Kommentár Alapítvány folyóiratának főszerkesztője.
Na de kire gondolnak?
A kiadvány elején található „Vezetői összefoglaló” tételesen felsorolja, hogy kiket tartanak veszélyesnek a magyarországi média szuverenitására, majd több oldalon keresztül részletesen is bemutatják a 444, a Partizán, a Telex, az RTL, a Szabad Európa, az Átlátszó, a Direkt36, a K-Monitor és a Lakmusz tulajdonosi szerkezetét és finanszírozását. Ezekről állapítottták meg – az egyébként nyilvános beszámolóik alapján –, hogy külföldi forrásokból fedezik a működési költségeik 25-100 százalékát. A szerzők úgy vélik, hogy
a magyar médianyilvánosságban a külföldről finanszírozott tartalomgyártók kritikus szintet értek el, emiatt a külföldi eredetű strukturális finanszírozás szerkezete felveti a hazai érdekek sérelmének kérdését.”
A kifogásolható külföldi eredetű források közé tartoznak az Európai Unió szervei és pályázatai mellett a holland és az amerikai nagykövetség, valamint minden olyan külföldi alapítvány, kormányügynökség, nagyvállalat vagy nonprofit szervezet, amely valamikor bármilyen módon anyagi támogatást nyújtott az előzőleg felsorolt médiumoknak.
A „kutatás” szerint kormánykritikus médiatermékek működése nem szolgálja a magyar állam stabilitását, vélhetően ezért látták szükségét szuverenitásvédelmi törvénycsomagnak.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Freepik)
