Rugalmas elszakadás
Felemás heteket zártak a pártok. Előbb a Fidesz veszítette el az „Alkotmány utcai csatát”. Boltzár-, föld- és bérplafonügyben elvileg megkísérelhető az őszi népszavazás. A kormány válasza a vasárnapi zárva tartás feloldása volt. Népszavazási kérdésből manapság mintha túlkínálat lenne. Az ellenzék háromigenese mellett Orbán nemzeti kvótaharca lenne a negyedik. Ki áll nyerésre?
– Mit is kell nekem aláírni?
Negyed öt, a Nyugatinál minden tekintetben most lendül fel a forgalom. Gospel, székely himnusz, hittérítés, két csöves, a bejárattal szemközti MSZP-s pult felett pedig két karikatúrafigura. Az egyik Orbán, a másik Habony akar lenni. Erre utal a felirat: „Állítsuk meg őket”. Az aluljárók népe nem ismeri Habonyt.
Kunhalmi Ágnes reggel itt kezd, este itt zár, budapesti elnökként egyúttal aláírás-felelősnek állt. A Nyugati mellett a Blahán, a Móriczon, az Örs vezér terén egész napos a kitelepülés, de pár órányit pultoznak máshol is. Kunhalmi szerint „ez átmozgatja a pártot, remélem, a szavazókat is”. A gyógytorna most nem is árt, a párt kissé berozsdásodott, de a boltzárás eltörlése mindenkit feldobott.
– Kiderült, a Fidesz sem sebezhetetlen. Orbán megfutamodott – mondja Kunhalmi.
Arról, hogy az aláírási tempó gyorsul vagy lassul, ellentmondásos híreink vannak. Kunhalmi hetvenezer szignót említ. De hallottunk ötvenezret is, még a Kúria döntése előtt. Nem árt az óvatosság. Fideszes informátorunk szerint a sztárkérdéssel (boltzár) bajok lesznek. A népszavazásról szóló törvényben ugyanis az szerepel: ha az Országgyűlés eleget tett a népszavazási kezdeményezésben foglalt feltételeknek, referendumot tartani nem lehet. Az aláírásgyűjtés a vasárnap ügyében mehet, ám voksolást kiírni nem lehet. A Fidesz tulajdonképpen ezzel kalkulált. De más okból sem lehet a mai Magyarországon érvényes népszavazást tartani. A NER-ben irreális az érvényességi küszöb: a szavazásra jogosultak ötven százaléka nagyjából 4,2 millió választót jelent. A népszavazásnak maximum demonstratív jellege van.
Az ellenzéknek csipkednie kell magát. Kétszázezer aláírást nem olyan könnyű összeszedni. Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője szerint számolni kell legalább ötvenezres lemorzsolódással, duplán leadott aláírással, hibával, nem beszélve arról, hogy a három kérdés nem egyformán ütős. A vasárnapi boltnyitás társadalmi támogatottsága a kérdést ismerők körében 85 százalék, a termőföld kiárusítását 75 százalék ellenzi. De míg előbbi kérdést a szavazók 90 százaléka ismeri, a földeladás a többséget nem érdekli.
Ezt szemünk előtt demonstrálja a Nyugatiban egy hidrogénezett hajú hölgy. A boltzáras papírt mohón magához ragadja és aláírja, a földről szóló ívet értetlenül forgatja.
– Ez nem az én világom – mondja, és már rohan is.
Ami az állami vezetők kétmilliós bérplafonját illeti, a magyarok viszonya felemás a témához. A többség az elvet elfogadja, de nem hisz abban, hogy keresztülvihető. Ezért nem is veszi a fáradságot, hogy aláírjon a semmiért.
A szocialisták szerint a három kérdés szimbolikus egységbe foglalja a rendszert. „Boltzárás – ideológiai alapon épülő önkény. Földeladás – lopás. Bérplafon – kormányzati alkalmatlanság.” Ám az, hogy az MSZP kérdéseiből kirajzolódó „gondolati ív” átgondolt koncepció lenne, korántsem mondható. A véletlen (és az Nemzeti Választási Iroda, no meg a Kúria szeszélye) hozta össze. Földügyben már 2015 nyarán voltak mérsékelt tüntetések, mindhiába. Gőgös Zoltán talán végső kétségbeesésében találta ki a népszavazást. Kész Zoltán populista ízű kérdését a kétmilliós bérplafonról az MSZP gyorsan felkarolta. Kész neve az MSZP-ben jó előjel, Veszprémben, a kétharmad megszüntetésében sikeresen együttműködtek vele.
Az, hogy a szavazót mágnesként vonzó boltzár miatti aláírásgyűjtést előbb-utóbb el kell engedni, az MSZP számára is egyértelmű. Visszaüthet a nagy makacsság, bajba kerülhetnek. „Mit akarnak? Hetek óta vasárnap vásárolok!” – kérdezheti nemsokára a választó.
– Minél többször használja a „baj” szót, annál nagyobb bajba kerülhetünk! – mondja Gőgös. – Hosszú ideje ez volt az első sikeres hetünk. Mégis úgy jön át a médián, hogy ez a tutyimutyi banda szokás szerint szerencsétlenkedik. A népszavazás arról szól, hogy ki tudjuk billenteni Orbánt. A népek – önökkel ellentétben – értik ezt. Tök mindegy, mi áll az íveken! Csak legyen már valami, amire nemet lehet mondani!
Az MSZP úgy kalkulál: amint a boltzáras szavazás elesik, a referendum átalakul kétigenes népszavazássá. De akkorra az állami földek elidegenítésének tilalma a szavazási programban lesz. Kunhalmiék annyit elismernek: a dolognak van kockázata. Tizenkét százalékos részvételi arány iszonyú blama lenne. Húsz elmenne. A harminc fényes győzelem. Ám formailag az is érvénytelen.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke – érzékelve a veszélyt – azonnal közzétett egy közleményt. E szerint az MSZP gyűjthet ugyan adatot, de a gyűjtés célját és jogcímét a szavazóval ismertetnie kell. Ha népszavazási céllal íratnak alá valamit, akkor is, ha demonstrációs szándékkal, akkor is. S mindehhez a hivatal hozzájárulása kell. Az MSZP-sek, mint mondják, szabály szerint járnak el, és felszólították Péterfalvi Attilát: hagyja abba a politizálást és szedje a sátorfáját.
– Politikával, párttal nem foglalkozom, csak az adatgyűjtés körüli tisztességgel – mondja lapunknak Péterfalvi.
A túlfűtött légkörben két társaság őrizte meg látszólagos nyugalmát. Fegyelmezetten szavazott a Fidesz, néhány kivételtől eltekintve. Lázár János és Balog Zoltán, a Miniszterelnökséget és az Emmit vezető miniszterek azt mondják, a voksolástól való távolmaradásuk „nem” szavazat, amelyet a kormány iránti lojalitásból és Orbán Viktor miniszterelnök kérésére nem adtak le. A teljes KDNP-frakció tartózkodott, kivéve Seszták Miklós és Simicskó István kormánytagokat, akik igennel szavaztak. Nemmel voksolt viszont Harrach Péter frakcióvezető – tévedésből.
– Felfoghatjuk KDNP-s sikerként az évet – mondja Kiss Ambrus. – A vasárnapi boltzárást mégiscsak többen támogatták, mint a pártot valaha is.
A népszavazás intézményének lebénítása Orbánnak éppen rosszul jön. Elvégre a kormány is referendumra készül a betelepítési kvóta ügyében. Amire Orbánék szerint „történelmi helyzetben kerül sor”, hogy „a kényszerbetelepítés elleni egységes nemzeti fellépést” megvalósítsuk. Ilyen történelmi időkben pedig Orbánnak nem öröm holmi földeken tusakodni. Így az is baj, ha sokan mennek el, az is baj, ha csak az Orbán-hívek. Fölmerülhet a népszavazás megosztása, de Kiss Ambrus szerint nehéz megmagyarázni, miért is kellene két méregdrága referendumot tartani.