Röszkei patthelyzet

Bejutottunk abba a menekülttáborba, amely Röszkén, a magyar és a szerb határ közé épült, a hazai tranzitállomás és kerítés mellé. Ilyen tábor van Tompán is. (A 168 Óra csütörtöki számában részletes összeállítást és riportot közlünk a migránshelyzetről.) A sátorlapokból és fagallyakból összetákolt röszkei kunyhókban több mint félezer menedékkérő, köztük sok gyerek vár magyarországi bebocsátásra. Jobbra szögesdrót, magyar konténerek, a tranzitzóna, ahol menekültkérelmet lehet beadni, balra a menedékkérők sátrai. Nem magyar területen várakoznak, hanem azon túl, a szerb oldalon épült fel a tábor. Ez azért is érdekes, mert a szerb és a magyar hatóságok éppen a minap kaptak össze azon, hogy hova toloncolták vissza a Magyarországon elkapott illegális határátlépőket. A magyarok szerint csak a hazai tranzitállomáshoz kísérték őket, a szerbek szerint meg hozzájuk. A magyar szögesdrótkerítés mellett, a szerb határátkelő felőli oldalon egy két és fél méteres magyar út húzódik, azután kezdődik Szerbia, ahol a sátrak állnak.

– Itt nincs villany, WC – mondják a táborlakók.
A szerbek három mobil WC-t állítottak fel az itt élő mintegy ötszáz embernek, de azok pár nap alatt megteltek, és azóta senki sem tisztította ki őket. Iványi Gábor, az Oltalom Egyesület lelkésze hozott pár Toi-Toi WC-t, de a hatóságok nem engedték őket felállítani. A kerítés túloldalán van egy csap, a vizet egy csővel átirányították a menekültek tábora felé, belőle folyamatosan, ám gyenge nyomással jön az ivóvíz, de abban nem tudnak fürödni az emberek. A táborlakók építettek pokrócokból, ágakból, raklapokból fürdőt maguknak, palackos víz ott a zuhany. A szerb humanitárius szervezetektől fejenként két ásványvizet és tonhalkonzervet kapunk naponta, a magyar Oltalom Egyesület pedig hoz nekik meleg ételt: hol 120, hol 350 adagnyit. Igaz, ebből nem jut mindenkinek.

Ők azok a menekültek, akik az új magyar határőrizeti rendszer miatt rekedtek itt a Szerbiával közös határszakaszon. A módosítás lényege, hogy a határtól számított nyolc kilométeres sávban elfogott migránsokat, ha nem követtek el bűncselekményt, a rendőrség figyelmezteti, visszaszállítja a kerítéshez, ott, a kapukon keresztül útbaigazítják őket, vagyis a legközelebbi tranzitzóna felé irányítják, ahol benyújthatják kérelmüket. Azok ellen, akik esetében bizonyítható, hogy átlépték vagy megrongálták a határzárat, illetve embercsempészettel gyanúsíthatók, továbbra is büntetőeljárás indul. Korábban az az ENSZ emberi jogi főbiztosa nyilatkozatban ítélte el az „új, önkényeskedésre lehetőséget biztosító szabályokat”. A Magyar Helsinki Bizottság pedig azt írta: a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a rendőrség a szerb-magyar határtól nyolc kilométeren belül – tehát már bőven magyar területen – elfogott menedékkérőket visszakényszerítse a határkerítés mögé, megtagadva, hogy a menedékkérelmüket benyújtsák.

Közben a szerb kormány aggodalmát fejezte ki: Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter információi szerint Magyarország nemcsak a tranzitzóna területére irányítja vissza a migránsokat, hanem „minden jogi alap nélkül, a nemzetközi jogot sértve a migránsokat megpróbálták Szerbia területére visszaküldeni.

Ezt a magyar hatóságok cáfolják. Kósa Lajos kormánypárti politikus nemrégiben azt mondta, a migráció kezelésében „életképes” megoldásokra van szükség, erre Magyarország a legjobb példa, amely az európai uniós jogszabályoknak megfelelően biztosítja az országhatár, a schengeni határok védelmét. A magyar rendőrség példamutatóan végzi a feladatát és azt dokumentálni is tudja – reagált a Fidesz frakcióvezetője a rendőrségi fellépést az utóbbi napokban ért nemzetközi bírálatokra, amelyeket hazugságnak nevezett.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága ma délután a röszkei határátkelőnél tájékozódik az ügyben.