Bizonytalan Paks II jövője
Az Európai Parlament állásfoglalása a Roszatomot is szankciós listára tenné, amely ugyan – épp a várható magyar vétó miatt – valószínűtlen, hogy meg is fog történni, azonban bizonytalanná teszi a beruházás jövőjét.
Nagy többséggel jóváhagyta az Európai Parlament (EP) csütörtökön az EU és Ukrajna vezetőinek pénteki csúcstalálkozója elé időzített állásfoglalást, amelyben a képviselők részletezik a tárgyalásokkal kapcsolatos elvárásaikat. A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott határozatban a képviselő-testület felszólítja a tagállamokat, hogy terjesszék ki az Oroszországgal szembeni szankciókat az uniós piacon jelenlévő olyan vállalatokra, mint a Lukoil és a Roszatom. Az EP emellett azonnali és teljes embargót sürget az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok és az urán uniós importja ellen – írja a Népszava.
A Roszatom szankcionálását eredetileg a parlament euroszkeptikus csoportja kezdeményezte, majd a megfogalmazás bekerült az állásfoglalást jegyző öt politikai csoport közös állásfoglalásába. A javaslatról név szerint szavaztak a képviselők, az erről készült lista alapján a fideszesek nem nyomtak gombot, és nem vettek részt a teljes szövegről szóló szavazáson sem – teszi hozzá a lap.
Ugyanakkor – emékeztet a cikk – az Európai Parlamentnek nincs közvetlen beleszólása a szankciós politikába, a korlátozó intézkedésekről döntő tagállamoknak nem kell figyelembe venniük a véleményét. Várakozások szerint az EU27-ek február végén hagyhatják jóvá az Oroszországgal szembeni szankciók következő, tizedik csomagját.
Lengyelország és a balti országok sürgetik a Roszatommal folytatott együttműködés betiltását, de az egyhangúság követelménye és Magyarország borítékolható ellenkezése miatt ennek nincs realitása.
A lap arra is kitér, hogy jelen állás szerint sem a nukleáris fűtőanyagra, sem az acélból készült árukra nem terjednek ki a korlátozások. Előbbi főleg Paks 1 számára jó hír, utóbbi pedig a bővítési tervekkel is kapcsolatos, mivel érinthetné az Oroszországban gyártott reaktortartályokat. A fűtőanyagokra vonatkozó engedmény eredetileg francia kérésre került bele a szankciórendszerbe, de az Orbán-kabinet és több más térségbeli kormány is támogatta, mivel a régió reaktorai döntően az Oroszországban kazah nyersanyagból készült fűtűelemekkel üzemelnek – és Franciaország is jócskán használ a Roszatom leánycége által előfeldolgozott kazah nyersanyagból. Mindenesetre
Paks 1 üzemanyag-ellátását egyelőre nem fenyegeti veszély. Paks 2 eredeti finanszírozási koncepciója viszont már tavaly ellehetetlenült a már érvényben lévő szankciók miatt.
Amint a Népszava emlékeztet rá: 2014-ben az Orbán-kormány egy meglehetősen előnytelen, magas kamatozású hitelszerződést írt alá az orosz féllel a beruházás finanszírozására. A hitelt az a Vnyesekonombank nyújtja, amely most európai tiltólistán van.
(Kiemelt képünk: Teherautók és kotrógépek dolgoznak a Paksi Atomerőmű területén az új Paks II. építési munkálatainak előkészítésén 2022. szeptember 10-én. Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)
