EMSZ: kettős mércével akarják a románok elítélni a magyar püspököket
Kiállnak mellettük.
Teljes mellszélességgel kiáll Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke mellett a Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A szövetség csütörtökön reagált rá, hogy a zilahi ügyészség vizsgálatot indított a két püspök ellen, miután vissza akarták igényelni a Wesselényi Kollégiumiot. Az EMSZ szerint a hatalom meg akarja félemlíteni a református püspököket. Erre, és az utóbbi időben tapasztalt „magyarellenes” megnyilvánulásokra is nemet mondanak – közölte az MTI.
Szerdán robbant a hír, hogy a zilahi ügyészség egy 1911-ea okiratra hivatkozva beidézte azt a két magyar, református püspököt, akik vissza akarták igényelni a Wesselényi Kollégiumiot. Csűry István püspök akkor elmondta, a múlt hét pénteki meghallgatáson egyelőre ebben az egy vádpontban tettek fel kérdéseket, a gyanúsítás többi pontjával nem foglalkoztak. Csűry István kiemelte: az ügyész elismerte, hogy ez egy olyan nyomozás, amelyet „hivatalból el kell végezniük”, és szerinte „ezzel árulta el magát, hogy őket késztetik arra, hogy vizsgálódjanak”. Csűry István szerint az ügyészségi kihallgatás „a hatalom megvillantásának is értelmezhető”.
Csomortányi István és Mezei János, az EMSZ társelnökei állásfoglalásukban tudatták: kiállnak az egyházi vezetők mellett, és visszautasítanak minden, a hatalom részéről érkező megfélemlítési szándékot, és ha kell, utcára vonulnak. Mint írták, mindezt azért teszik, „hogy Bukarest számára is érthető legyen: nem engedünk a megfélemlítési kísérleteknek, és nemet mondunk az állampolitikává emelt magyarellenességre!”
A társelnökök „a lopás minősített esetének” nevezték, hogy az erdélyi magyar közösségnek és a történelmi magyar egyházaknak még három évtizeddel a kommunista rendszer bukása után is a kommunisták által államosított tulajdonaik visszaszerzéséért kell „véget nem érő perekbe bonyolódniuk”.
Azt is megállapították, hogy a román igazságszolgáltatás kettős mércével mér a magyar ügyekben. Elutasították például a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását a római katolikus egyháznak, elcsatolták Hargita megyétől a Békás-szorost, mint fogalmaztak, ártatlan székely hazafiakat börtönöztek be évekre „koncepciós per keretében”.
Felidézték azt is, amikor szerintük az igazságszolgáltatás következmények nélkül hagyta, hogy az úzvölgyi katonatemetőben botokkal és zászlórudakkal támadtak a békés magyar temetővédőkre, hogy Nagyváradon magyar zászlót égettek, vagy hogy sporteseményeken rendszeresen magyarellenes rigmusokat skandálnak.
Az EMSZ társelnökei szerint a romániai magyarságnak 2021-ben is alapvető jogaiért kell küzdenie, függetlenül attól, hogy a magyarság politikai képviselete épp kormányon van. A zilahi ügyészség vizsgálatot indított Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke ellen a zilahi Wesselényi kollégium épületének visszaigénylése ügyében. A „hivatalból indított” nyomozás keretében a két egyházi elöljárót okirat-hamisítással, csúszópénz adásával és hamisított okirattal való visszaéléssel gyanúsítják.
A vizsgálatot végző ügyész egy 1911-ben kiállított okirat felől érdeklődött, amely az erdélyi egyházkerület levéltárában található. A vitatott okirat az akkori magyar kormány kulturális minisztériumának a rendelete arról, hogy miképpen kezeljék az egyházi iskolák telekkönyvezését, és tisztázza, hogy az iskolák egyházi intézmények. A korabeli telekkönyvezési gyakorlat szerint ugyanis az iskolaépületek tulajdonosaként nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét jelölték meg.
(Kiemelt kép: Az egykori Református Wesselényi Kollégium épülete Zilahon 2021. augusztus 25-én. Az épület jelenleg a Silvania Főgimnázium otthona, amelynek felső tagozatán magyar tannyelvű osztályok is működnek. Fotó: Kiss Gábor / MTI)
