Római-part: a biztosító alig fizetne egy komoly árvíz-katasztrófa után
Rendkívül rossz állapotban van a római-parti gát, egy esetleges árvízkatasztrófa esetén több tízezer ember lakása kerülne veszélybe, mivel az egész Csillaghegyi-öblözetet elöntené a víz. A biztosítók ugyanakkor alig-alig tudnának fizetni egy ilyen horderejű természeti katasztrófa esetén a károsultaknak – hangzott el vasárnap egy, a római-parti mobilgát megépítéséért kampányoló civil szervezet rendezvényén.
A rendezvényt szervező Egyesület a Római-partért elnöke, Buzás Győző felszólalásában emlékeztetett rá: amikor 1944-1945 telén a németek felrobbantották a Duna-hidakat, jégdugó alakult ki, a feltorlódó víz a HÉV-síneken túl, a parttól több mint két kilométerre, egészen a Pusztakúti útig kiöntött. Akkor közel a teljes Csillaghegyi-öblözetet, 470 hektárnyi területet öntött el a jeges ár.
A következő nagy árvíz idején, 1954-ben 830-840 centi körül tetőzött a Duna. Az korabeli előrejelzés még nem volt olyan pontos, mint a mai, emiatt későn kezdték el a védekezést a harmadik kerületben – mondta Buzás Győző, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi római-parti gát tulajdonképpen véletlenszerűen került a helyére. A kivezényelt katonák ugyanis már csak a magasabb pontokra tudtak felvonulni teherautókkal, ezért a Királyok útja–Nánási út vonalán hozták létre a mai védműrendszer elődjét. 1954-ben ez még csak 70-80 centiméteres magasságig felépített homokzsákfalat jelentett. Így a víz által veszélyeztetett Csillaghegyi-öblözet 470 hektáros területéből meg tudtak védeni mintegy 400 hektárt, ami ma a Békásmegyer–Pók utcai lakótelep–Csillaghegy területet jelenti.
A későn kezdett munkálatok miatt a Római-part 70 hektáros sávját nem sikerült megvédeni. A védekezés után ráadásul nem bontották el a homokzsákokat. A jutazsákok idővel elrohadtak, a homokot pedig benőtte a fű.
A következő komoly árvíz 1965-ben 850 centi körül tetőzött. Az '54-ben otthagyott védművet ekkor erősítették meg nagyjából a mai formájára. Ezt követően évtizedekig nyugodtabb volt a folyó, a 2000-es évektől viszont látható, hogy egyre inkább számolni kell a komoly árvizekkel – mondta Buzás Győző.
Felhívta rá a figyelmet, hogy a római-parti gát nagyon rossz állapotban van: buszmegállók, kocsibejárók szakítják meg, fák nőnek ki belőle, alatta pedig közmű-vezetékek futnak. Emiatt már rég nem felel meg a jogszabályi előírásoknak sem.
Mint mondta, egyesületük a Duna-part vonalán épített mobilgát megépítését szorgalmazza, amely már több duna-menti településen – például Szentendrén – is bizonyított. A mobilgátat csak árvíz idején lehetne látni, egyébként nem zavarná a kilátást és a mozgást, mivel talpig visszabontható. Lehetőséget adna a római part 70 hektáros sávjának fejlesztésére, és a teljes Csillaghegyi-öblözet hathatós és biztonságos védelmét is garantálná.
Alig tudna fizetni a biztosító, ha átszakadna a római-parti gát
Gere László, a Gerna Független Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetője a rendezvényen elmondta, hogy a biztosítók a természeti katasztrófák idején keletkezett károkat kétféle forrásból tudják fedezni: tartalékképzéssel és úgynevezett viszontbiztosítással.
Mint mondta, a magyarországi biztosítók káringadozási tartaléka – törvényben meghatározott módon – a korábbi évek káringadozásának függvényében tölthető fel. Tehát nem keletkezhet jelentős mértékű tartalék, ha a megelőző években nem fordultak elő jelentős katasztrófák. Emiatt még egy előrelátó és a maximális biztonságra törekvő biztosító sem képezhet megfelelő mértékű tartalékot katasztrófák idejére.
A viszontbiztosítással kapcsolatban Gere László arról beszélt, hogy a magyar biztosítóknál 30 milliárd forint körüli az úgynevezett katasztrófa-limit. Ez azt jelenti, hogy azonos időpontban és azonos okból keletkező kárra – például árvízkárra – a kifizethető biztosítási szolgáltatás maximuma 30 milliárd forint. Ha az összkár meghaladja a 30 milliárd forintot, akkor szerződésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 30 milliárd és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 60 milliárdos kár esetén 50 százalékos, 120 milliárdos kár esetén pedig csupán 25 százalékos kártérítés jut az egyes ügyfeleknek – fejtette ki Gere László.
Mint mondta, becslések alapján csak a Római-parton 100-300 milliárd forintos kár keletkezhet, a katasztrófalimit azonban az egész ország területére vonatkozik. Ha a károk Szigetköztől egészen Mohácsig jelentkeznének, akkor a magyar biztosítóknál egyszerre több százmilliárd forint kárigény jelenne meg. Ezt – tartalékok híján – csak a viszontbiztosítási kárlimit erejéig tudnák fedezni. Az ügyfelek pedig futhatnak a pénzük után.
