Rendszerbe kódolt választási zűrök
Nem volt zökkenőmentes az októberi önkormányzati választás: újraszámlálásokról, a választás menetével kapcsolatban leadott kifogásokról lehetett hallani sokfelől. Egyelőre azonban még nem tudni: a felmerült esetek közül hányról állapítják majd meg másodfokon, hogy nem alaptalan panasz, hanem jogos kifogás volt.
A Nemzeti Választási Bizottság tájékoztatása szerint a nem végleges összesítések alapján október 24-ig 250, eredményt is érintő jogorvoslati kérelem érkezett a területileg illetékes választási bizottságokhoz, s ezeknek a jogorvoslatoknak a fele emelkedett jogerőre. Arra vonatkozóan az NVB-nek nincs adata, hogy hány helyen kellett újraszámolni a szavazatokat, mert ezt a területileg illetékes választási irodák tartják számon.
Három helyen biztosan megismétlik az október 12-i választást: Sumonyban, Cserhátszentivánon és Recsken. A Nógrád megyei Cserhátszentivánon azért, mert az október 12-i nyertes a területi választási bizottság határozata szerint két szórólap terjesztésével megtévesztően befolyásolta a választói akaratot. Recsk 3-as szavazókörében a helyi választási bizottság azt állapította meg, hogy az egyik szavazókörben – egy idősek otthonában – a mozgóurnás szavazás során a szavazóhelyiség előterében az egyik független polgármesterjelölt és hat képviselőjelölt nevét tartalmazó szórólaphoz juthattak az otthon egyik alkalmazottjától a választók, és ennek alapján adták le a szavazatukat. Időközi választás lesz több helyen, ahol nem volt megfelelő számú jelölt, ezért a választás jelölt hiányában elmaradt, és ott, ahol szavazategyenlőség alakult ki.
Az októberi választásokkal kapcsolatosan felmerült kétségek tisztán tükrözik a választási rendszerben rejlő problémákat – nyilatkozta a 168 órának egy a területet jól ismerő, névtelenséget kérő jogász. Mint mondta, az októberi választás kapcsán „nem jogerősen, első fokon úgy tűnik, hogy lényegesen több az ismételtetés”. Szerinte a választásokkal kapcsolatos jogorvoslati kérelmek többsége pártokhoz kötődik. A szoros választási eredményeket mindig is megpróbálták megóvni, ez nem új jelenség. Ám ezek korábban többnyire sikertelen kezdeményezések voltak. Mostanra a helyi választási bizottságok a korábbinál láthatóan nagyobb arányban kerültek politikai befolyás alá, „hiszen tisztességes jogászemberek nem hoznának olyan rosszul összerakott határozatokat, amilyenek mostanában születnek.” Felhívta a figyelmet olyan esetekre, mint amikor Szabolcsban a területi választási bizottság még azt követően is elmarasztalta jelölő szervezeteket, hogy a korábbi határozatukat az Ítélőtábla megváltoztatta. Sőt még ki is oktatták a bíróságot, mondván: őket márpedig nem köti, amit az Ítélőtábla mondott. (Később kiderült, hogy mégis köti.)
Megkérdezett szakértőnk szerint ez a trend jellemző a Nemzeti Választási Bizottságra is: a Kúria ugyanis sok fontos ügyben megváltoztatta az NVB döntését, például a TV2 tavaszi rezsicsökkentéses kampányhirdetésével kapcsolatban is, ahol – véli szakértőnk – „elég nehéz lett volna szakmai érvekkel alátámasztani, miért is hagyta jóvá az NVB”.
Az egyértelműen látszik: míg korábban a helyi választási bizottságok alapvetően semleges jogászokból álltak (a helyi értelmiség, pl. tanárok, stb.), a legutóbbi alkalmakkor több helyen előfordult, hogy a politikai erők teljesen vagy részlegesen „megszállták” a választási helyszínt ellenőrző testületet. A 168 órának nyilatkozó jogász kifogásolta azt is, hogy míg korábban az Országos Választási Bizottság elnökei is semleges emberek voltak ( Németh Jánosra, Kukorelly, Erdei Árpád), az előző kormányzati ciklusban az NVB elnök az a Bordás Vilmos lett, aki korábban a Fidesz OVB-delegáltja volt.
További probléma a választásokkal kapcsolatban, hogy csak közvetett információ van a kistelepülési szavazatvásárlások mértékéről. A sajtóban nyilatkoztak olyan közmunkások, akikkel – elmondásuk szerint – közölte a helyi önkormányzati vezetés: ha nem a bizottság előtt szavaztak, vagy nem kérnek „segítséget” a szavazólap kitöltéséhez, akkor nem kapnak közmunkát. Egy másik településen a hírek szerint kisebbségi önkormányzati vezető osztogatott pénzt, szavazásra buzdítva. „A feudálisan működő hatalmi struktúrájú településeken szinte a kiegyezés korának a választási manipulációihoz hasonló ügyek lehetnek, de csak ezek a csalások nagyon nehezen bizonyíthatók, alig van információ” – summázta a helyzetet a fent idézett szakértő.
Árnyaltabban látja a választásokkal kapcsolatos problémák lényegét Litresits András, az NVB MSZP-s delegáltja. Ő azt állítja, az őszi önkormányzati választás során nem volt több a bejelentett kifogás, s az ezek alapján kezdeményezett újraszámlálás, mint korábban. Szerinte inkább az a probléma, hogy az önkormányzati választásokon az szavazhatott, akinek az állandó lakóhelye az érintett településen van, vagy ott tartózkodási helyet létesített. Viszont nincs jogszabályi korlátozás, hogy egy lakásba hány ember lakóhelye lehet bejelentve. Pedig ezt a választási nyilvántartási névjegyzék alapján ki is lehetne szűrni, egyszerű informatikai eszközökkel. Mint ahogy a büntetés végrehajtásnál a fejenként kötelező minimum 6 négyzetméter egyéni zárka esetén, a lakásbejelentések kapcsán is végig lehetne ezt gondolni – mondta. Meg lehetne akadályozni az olyan esteket, mint a negyvenfős soroksári panzió, ahová több mint ezer személy volt bejelentve. Az ilyen ügyeket most nem vizsgálhatja a választási bizottság. Pedig érdemes lenne kiszűrni, kik azok, akik esetleg egy-egy választás előtt pár nappal lakcímet változtatnak.
Ami az újraszámlálást illeti, a Kúria tavasszal, Kunhalmi Ágnes esete kapcsán hozott végzésében lefektette az alapelveket. Önmagában a kis szavazatkülönbség tehát nem indokolja a szavazatok újraszámolását, akármilyen hangosan is kiált csalást egy-egy csalódott jelölt. Újraszámlálást kérni úgymond „bemondásra” senkinek nem lehet, ehhez valószínűsíthető jogsértés és az adott szavazatszámláló bizottság egy tagjának tanúnyilatkozata szükséges.
Ilyen esetekben közvetlen bizonyíték nincs, csak feltételezés, hiszen a szavazatok az urnában el vannak zárva, ahhoz csak a választási bizottság tagjai férnek hozzá.
A szavazatok újraszámlálására ritkán kerül sor. Például olyan esetekben szokott előfordulni, ha kiderül, ok nélkül érvénytelennek tekintettek egyes szavazatokat, mert nem kék tintával, hanem feketével vagy épp piros tollal töltötték ki. Vagy épp nem volt „szimmetrikus” a jelölt neve mellett húzott két, egymást metsző vonal.
Előfordulnak „különleges" esetek is: érvényesnek tekintendő az akár szitokszavakkal teleírt, de egyébként a jogszabálynak megfelelően kitöltött szavazólap. Bár a törvény részletesen nem tér ki ilyen esetre, érvénytelennek tekintette a bíróság annak a szavazónak a voksát, aki a szavazatának rosszindulatú meghamisításától tartva a szavazólapról a neki nem tetsző jelölteket egyszerűen ollóval levágta.
