Rekordnyeremény: az ötös lottó történetének legnagyobb összege vár gazdára
Az ötös lottón 29 hete nem volt telitalálatos, amiatt 6,45 milliárdra nőtt a megnyerhető összeg és már a szomszédos országokból is sokan átjárnak ikszelni.
Nem volt telitalálatos szelvény a február 17-i ötöslottó-sorsoláson. A kihúzott számok a következők voltak: 14, 34, 46, 81,84. A szabályok értelmében a lottó főnyereményének halmozódása legfeljebb 52 hétig tarthat, ezután felosztják a giganyereményt a többi nyertes között, ám a játék 67 éves történetében erre még nem volt példa. A következő sorsoláson 6,45 milliárd vár gazdára.
Nemcsak a hazai játékosokat, a határon túli szerencsevadászokat is csábítja a nagy nyeremény, főként a keleti országhatár mentén található lottózókban indult be a lottóturizmus. A határmenti értékesítők beszámolója szerint nemcsak többen ikszelnek az 5/90-es játékon, hanem több mezőn is tippelnek.
Minden nyertesnek 90 nap rendelkezésre, hogy jelentkezzen nyereményéért, akkor is, ha telitalálata van és akkor is, ha kisebb összeget nyert. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy a jelentős összegű nyereményeket a Szerencsejáték Zrt. kizárólag átutalással teljesíti, a játékos által megadott, Magyarországon működő bank bankfiókjában nyitott, forint alapú lakossági bankszámlára.
A lottó mellett a sorsjegyek is rendkívül népszerűek
A Szerencsejáték Zrt. teljes árbevételének 20 százalékát az idén a sorsjegy üzletág adhatja, ami 200-250 milliárd forintos piacot fed le – mondta a vállalat stratégiai igazgatója sajtótájékoztatón február 16-án. Uszkay-Boiskó Sándor az üzletág teljesítményéről elmondta, hogy a sorsjegyekből származó árbevétel 2022-ről 2023-ra 13 százalékkal, míg 2021-ről 2022-re több mint 17 százalékkal nőtt.
A 2022-ben tapasztalt nagyobb növekedés a koronavírus-járvánnyal terhelt 2021-es év alacsonyabb bázisából adódik. Ezért bár az adatok lassulást mutatnak, de valójában erőteljes növekedési potenciál van a sorsjegy üzletágban a szakértő szerint.
A sorsjegy újdonságok fejlesztésénél mindig megnézik a legutóbb bevezetett új sorsjegyek forgalmi adatait, teljesítményét, de figyelnek a játékosok visszajelzésére és a nemzetközi trendekre is – mondta Uszkay-Boiskó Sándor. Elmondása szerint jelenleg Magyarországon a vásárlók a papír alapú sorsjegyeknél 7 állandó és három, időszakosan (karácsony, újév és április-május környékén) megjelenő termékcsaládból és a folyamatosan piacra kerülő sorsjegy újdonságokból választhatnak.
A sorsjegyek ára 300 és 3500 forint között változik, az eladott sorsjegymennyiség 75 százaléka a 300 forint feletti árkategóriából kerül ki.
A Szerencsejáték Zrt. stratégiai igazgatója elmondta, hogy a felnőtt magyar lakosság jellemzően szakaszosan, havonta legalább egy vagy többszöri alkalommal vásárol sorsjegyet.
A vásárlók 56 százaléka helyben dönt, mit játszana, ami azt mutatja, hogy impulzusvásárlásról van szó, amelyben meghatározó a termék ára, az azon elérhető nyerési esély és a megszokás.
A vásárlók saját bevallásuk szerint havonta 5000 forintot költenek sorsjegyre, döntő többségüknél a 2000 forintos árkategória jelenti a plafont. Ugyanakkor láthatólag van igény az ennél drágább árkategóriájú sorsjegyekre is – fogalmazott Uszkay-Boiskó Sándor.
A Szerencsejáték Zrt. korábbi tájékoztatása szerint a cég 2022-ben 821 milliárd forint szerencsejátékokból származó árbevételt és 25,9 milliárd forint adózott eredményt ért el. Az előző évhez képest az árbevétel 17,2 százalékkal, a nyereményekkel csökkentett tiszta játékbevétel 12,4 százalékkal emelkedett.
(Kiemelt kép: Szerencsejáték Zrt / Facebook)