Regisztrált jogsértés

- Magyarországon vallásszabadság van?

– Az egyéni vallásszabadságot nem korlátozzák: a magánéletében mindenki olyan hitelveket követ, amilyeneket akar. Ugyanakkor a vallás gyakorlása közösségi tevékenység is, s e közösségek természetes igénye az intézményesülés. A Fidesz-kormány számos korábbi egyház státusát megszüntette, amivel megbélyegezte e szervezeteket s a tagjaikat is – ez pedig már joggal tekinthető a vallásszabadság korlátozásának.

- Arra hivatkozott a kormány, hogy a bizniszegyházakat akarta kiszűrni és felszámolni.

– Ha csak erről lett volna szó! Noha nyilván akadtak anyagi haszonszerzésből létrejött vallási csoportok is, ám velük kapcsolatban semmilyen vizsgálatról nem tudunk. Viszont megvonták az egyházi jogállást olyanoktól is, amelyeknek egyházi küldetéséhez kétség sem fér. Ilyen például a Magyarországi Evangélikus Testvérközösség, amely saját erőforrásaiból hozott létre hajléktalanszállót, illetve iskolákat a legszegényebb gyerekeknek.

- Az Orbán-kormány egyházügyi törvénye azt is kimondja: az Országgyűlés dönthet arról, melyik szervezet lehet egyház, melyik nem. A rendelkezést Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa is alkotmányellenesnek ítélte, és az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért.

– Ha az egyházak sorsáról a politikai akarat dönt, nemcsak a vallásszabadság sérül, hanem a szekuláris állam alapelve is. Nem tudok Európában példát arra, hogy húsz éve létező egyházakat a hatalom egy tollvonással eltöröljön. Másfelől az EU az egyházpolitikát alapvetően az országok belügyének tekinti, legfeljebb a vallásszabadság durva megsértése ellen lép fel.

- Márpedig az „eltörölt” valódi kisegyházak jogi segítségre szorulnának. Megígérték nekik, hogy automatikusan bejegyzik őket vallási egyesületként, s megtarthatják intézményeiket. Még sincs így. Megalázó bürokratikus procedúrát kell elszenvedniük. Többségüket a bíróság egyesületként sem hajlandó regisztrálni.

– Teljes a zűrzavar: nem tudni az egyesületté válás feltételeit, ráadásul a vallási csoportok civilszervezetként elveszítik egyházi normatívájukat. Miből fogják fenntartani iskoláikat, gondozóotthonaikat? A káosz csak nyilvánvalóvá teszi e kisegyházakkal kapcsolatos kormányzati szándékot.

- Úgy tetszik: a Fidesz az egyházpolitikájában is a gazdagabbakat juttatná további előnyökhöz. Például az új egyházügyi törvény szerint az ÁSZ január 1-jétől nem vizsgálhatja az egyházak „hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását”. Azt sem, mire fordítják a jövedelemadó nekik felajánlott egy százalékát.

– Eddig sem volt épp átlátható az egyházak gazdálkodása. Most már viszont áttekinthetetlen a kívülállónak, de a hívőknek is. Visszaélésekre ad lehetőséget az is, hogy a „hitéleti tevékenységek” közé szinte bármit besorolhatnak az egyházak. Az egyesületté visszaminősített közösségek gazdálkodását szigorúan ellenőrzik, a „történelmi egyházakat” alig.

- A kiváltságokat aligha adja ingyen a hatalom: a kormánypropaganda terjesztésére az egyházak is felhasználhatók.

– Bitó László jól mondta: Orbán Viktor államát a szakrális nacionalizmus jellemzi. Az egyházaknak politikai küldetésük lehet a rendszer leválthatatlanságának sugalmazása, és annak erősítése: Orbán uralma a gondviselés által valósul meg. Csakhogy már kezdik felismerni a rendszer kedvelt egyházai is: csupán eszköznek tekinti őket a Fidesz. Akadtak is nézeteltéréseik a kormánnyal. Azzal az egyházaknak is szembe kell nézniük: hosszú távon nem érdekük a hatalom kiszolgálása, mert a hitelességük mellett a híveiket is elveszítik.

- Nemrég jelent meg írása a Galamus.hun Prohászka Ottokárról. Kifejtette: a néhai püspököt nemcsak az antiszemitizmusa teszi ma aktuálissá szélsőjobboldali körökben. Prohászka nem kedvelte a parlamenti demokráciát, sürgette a választójog korlátozását. Prohászkát tekinthetjük az Orbán-kormány egyik szellemi idoljának is?

– Bár a húszas évek és a mai viszonyok nem megfeleltethetők, kimutatható párhuzam Prohászka nézetei és a mostani kormány ideológiája között. A püspök is azt hirdette: akik nem azonosulnak a nemzeti keresztény elvekkel, a „nemzet” érdekében kiszoríthatók a közéletből.

- Prohászka 1922-ben úgy fogalmazott: „Hála Istennek, hogy ebből a frázisos, ostobán demokrata lázból kifelé megyünk. A választójogot igenis meg kell szűkíteni addig a mértékig, hogy a megbízható és a felelősséget érző néprétegek kezébe legyen letéve az ország érdeke.” Ma szinte azonos érvekkel akarja bevezetni a Fidesz az előzetes regisztrációt.

– A Horthy-korszakban is „sikerült” Európában egyedülállóan anakronisztikus és a kormánypártot bebetonozó választási rendszert létrehozni. A jelenlegi regisztrációs tervezetnek is ugyanez a célja, s ez lehet az eredménye is.

- A Fidesz-kormány szerint elvárható az emberektől, hogy megfontolják: akarnak-e szavazni. A választást megelőző tizenötödik napig lenne módunk gondolkodni ezen.

– A választói tudatosság ilyen megfogalmazása szép elv, de illúzió. Miért lenne tudatosabb az a polgár, aki ugyan regisztrál, ám józan mérlegelés nélkül szavaz kedvenc pártjára? Miért lenne kevesebb joga annak, aki – mondjuk – csak a választás napján dönti el, hogy mégis voksol? A Fidesz az egész választási rendszert önmagára szabta. A szokásos kétharmados kapkodás közben Lázár János már azt is indítványozta, hogy aki nem regisztrál, a 2014-es önkormányzati, illetve EP-választáson se vehessen részt. Ez alkotmányellenes volna.

- Felvetődött, hogy a demokratikus ellenzék ne induljon a választáson, így felhívhatnák a világ figyelmét a honi választási jogsértésekre.

– A nemzetközi botrány eddig sem befolyásolta Orbánt. A Fidesz arra hivatkozhatna: az ellenzék önszántából döntött úgy, hogy nem méreti meg magát a választáson, s csupán a gyengeségüket leplezték. Gondoljuk végig azt is: ha a demokratikus erők parlamenten kívülre szorulnak, mire lenne befolyásuk? Mekkora esélyük maradna, hogy valamikor is hatalomra kerüljenek? Később élhetnek a bojkott eszközével is, ha elég jelentős a társadalmi bázisuk.

- Ha viszont részt vesznek a jogsértő választáson, könnyen vereséget szenvedhetnek. A demokratikus ellenzék csapdába került?

– Az ellenzékre minden szempontból kedvezőtlen új választási rendszerben már az is eredmény lenne, ha nagyobb arányban szerezne mandátumokat, mint 2010-ben. Fontos az is, hogy az előzetes regisztráció bevezetése a jelenlegi ellenzéki pártoktól új politikai stratégiát követel. Nem elég azt hangoztatniuk, hogy le kell váltani az Orbán-kormányt. Valódi politikai alternatívát kell mutatniuk már a regisztrációs kampány idején is, mivel a bizonytalanokat nehéz lesz rábírni a feliratkozásra. A Fideszre akár vissza is üthet a mértékét vesztett hatalmi nyomulás: a jogkorlátozás akár ellenzéki mozgósítást is kiválthat.