Régi jogsértések a Károlin
Lampé Ágnes írása (Beházasodottak egyeteme) jól jellemzi a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának furcsa eseményeit. A jogsértések azonban régebben kezdődtek.
Én nyelvész kandidátusként 1994. január elsejétől voltam a KRE BTK Magyar Intézetének oktatója, pár hónappal későbbtől intézetvezető-helyettese. Habilitációm folyamatban volt. (Habilitált doktorrá 1999-ben, a munkaügyi per idején avatott a Pécsi Egyetem BTK Doktori és Habilitációs Bizottsága.) Kollégáim és hallgatóim becsültek és kedveltek. Teljesen váratlanul, 1998. szeptember 4-én velem együtt nyolc oktatónak mondott fel az egyetem, mint a felmondó levélben állt: „Az átszervezés következtében munkaköre megszűnt.”
Néhány kollégámmal együtt munkaügyi bírósághoz fordultam. A bíróság tanúvallomások és iratok alapján rekonstruálta a helyzetet. A munkáltató részéről Szabó András, a KRE Bölcsészettudományi Karának akkori dékánhelyettese tett a perekben írásos tanúvallomást. Ebben egyrészt kitartott az átszervezés mellett, azt is állította, hogy a helyemre nem vettek fel senkit, valamint, hogy „tárgyai(m)nak programja tökéletesen megváltozott”.
A bírósági tárgyaláson tételesen bebizonyítottam, hogy tárgyaim: a szófajtan, alaktan tartalma lényegében az első fennmaradt grammatika (Dionüsziosz Thrax műve az i. e. 2. századból) létrejötte óta nem változott. Ez a 2200 éve keletkezett grammatika felosztása éppúgy igéről és névszóról, névmásról, számról, személyről, időről és módról beszél, mint a tegnap írottak.
Ha igaz (lenne) Szabó András állítása, akkor a KRE BTK Magyar Intézete 1998 nyarán gyökeresebben reformálta (volna) meg a grammatikát, mint az azt megelőző 2200 évben megjelenő irányzatok tették: beleértve a Chomsky-féle generatív irányzatot is.
A munkaügyi perben a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2000-ben megállapította a felmondás jogszerűtlenségét. Ítéletében leszögezte: „Az összehasonlításból megállapítható, hogy az átszervezés a felperes munkaköri feladatait nem érintette. A felmondás azon indoka, hogy a felperes munkaköre megszűnt, valótlan, mert az alperes több új munkavállalót vett alkalmazásba a felperes által ellátott oktatási feladatok átvételére. Az órarendből az is megállapítható, hogy a felperes által oktatott tárgyak nem szűntek meg, azok gyakorlatilag változatlan elnevezés alatt szerepelnek az 1998/99-es óranyilvántartásban is.”
A bíróság megítélte az elmaradt bért, de nem helyezett vissza állásomba. Nem is kívántam volna abban az egyházi intézményben dolgozni, amelynek vezetői megszegik a tízparancsolatot is: „Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.”
Huszár Ágnes
E-mail