Recseg-ropog Európa

Szelestey Lajos sajtószemléje

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogattunk.

Der Spiegel
Ha szétesik az EU, akkor azonnal jelentősen csökkenne a polgárok jóléte, de a következmények három alapvető területen éreztetnék hatásukat: 1. Megszakadnának a beszállítói kapcsolatok, nőnének a szállítási idők és költségek, ami visszavetné a versenyképességet. 2. Ha csökken a verseny, újra megugranak az árak, és magasabb lenne az infláció is. 3. A legsúlyosabb csapásokat azok az országok szenvednék el, amelyek amúgy is gyenge lábakon állnak. Leállna a tőkebeáramlás és a magas kamatok miatt az erősen eladósodott gazdaságok a csőd szélére jutnának. Minél kisebb egy ország és minél kiszolgáltatottabb a gazdasága, annál inkább megérezné az unió összeomlását. Ráadásul az anyagi veszteségek mellett jelentkeznének a politikai károk is. Még nehezebb lenne megoldani a szomszéd államok közti viszályokat. A populista irányzatok megerősödése folytán még nagyobb lenne a polarizálódás. Európa tehát önmegsemmisítő spirálba került. Ha feladja Schengent és visszatér a nemzetállamokhoz, az pusztító kihatással lenne az EU minden tagjára.

Süddeutsche Zeitung
Orbán Viktor univerzális fegyverhez akar jutni azzal, hogy terrorveszély esetén kihirdethesse a válsághelyzetet. Az ellenzék és a civil szféra szembeszáll a szándékával. A miniszterelnök és a Fidesz az Alaptörvényt kívánja módosítani, ám a tervezet nem részletezi, hogy pontosan milyen esetekben kaphatna rendkívül széles körű, különleges felhatalmazást a kormányfő. Bőven elképzelhető azonban, hogy a Jobbik segítségével meglesz a jóváhagyáshoz szükséges kétharmados többség. Közben az országban egyre több tanár és diák tiltakozik az oktatás teljes központosítása ellen. A lap kommentárja úgy fogalmaz: a válsághelyzet ügyében készülő alkotmánymódosítás a magyarok számára különösen veszélyes. Orbánnak elvileg igaza van abban, hogy a globális terrorveszély új szintre emelkedett és hogy a törvényeket és a stratégiát hozzá kell igazítani a valósághoz. Ám az elképzelés két sebből is vérzik: a javaslat nem határozza meg, hogy pontosan mi számít terrorizmusnak, azonkívül több mint kétes, hogy „nemzeti válság” esetén joggal helyeznék hatályon kívül a polgárjogokat, az alapjogokat és adnának szinte diktatórikus felhatalmazást a kormánynak. Továbbá a miniszterelnök rendeleti úton maga dönthetne mindenről, mert a parlament véleményét csak két hónap elteltével kellene kikérnie. A hatalomnak nem okvetlenül kell kihasználnia az így kapott lehetőségeket. Nem biztos, hogy a bírálóknak igazuk van, és eltörölné a demokráciát, jogkörét pedig a nép ellen fordítaná. Csakhogy annak idején, amikor német földön fel kellett lépni a Vörös Hadsereg Frakció nevű szélsőséges szervezet ellen, a vitában hamar kiderült, hogy igen óvatosnak kell lenni, ha az alapjogok korlátozásáról van szó. Németországnak ezért joga van tiltakozni, ha megpróbálják kiiktatni az alkotmányos rendet. Ideértve a terrorizmus miatti szükséghelyzet esetét is.

Die Welt
Közép-Európában ellenforradalom zajlik; kérdés, miként lehet feltartóztatni, miután a nemzeti-konzervatív erők már mindenütt felbukkantak a földrészen – mutat rá a német konzervatív újság. Ma a régió közepén a társadalom többségének szemében bolondnak tűnnek azok, akik még ragaszkodnak a rendszerváltás értékeihez: a civil társadalom egyenjogúságához, a saját múlt kritikus megítéléséhez, a szomszédok iránti megértéshez, valamint az európai egyesüléshez. Ezek a többségi erők soha nem értették – vagy már elfelejtették – az európai gondolatot. Olyan erős nemzeti vezért választanak, mint Orbán. Rá, Kaczyńskira, Ficóra és Babišra a tekintélyelvű államfelfogás, a Brüsszellel szembeni bizalmatlanság és a menekültekkel szembeni bezárkózás a jellemző. Az európai válságok közös eredője a nemzeti önzés megerősödése. Lengyelország azonban mégsem Magyarország. A Jog és Igazságosság pártnak nincs kétharmada, és ez nagyon igaz a társadalmon belüli támogatottságára is. Azonkívül a lengyelek – a magyarokkal ellentétben – tisztában vannak országuk európai jelentőségével, és nem szeretnének az utolsó sorban helyet kapni. A lengyelek ugyanúgy szenvednek a Hitler–Sztálin-paktumtól, mint a magyarok Trianontól, csak ők büszkék, mert saját erejükből keveredtek ki a történelem mocsarából. A mai ellenzék azonban tudja, hogy hosszú menetelésre kell felkészülnie. Ám mindkét oldal tisztában van azzal, hogy lesz még holnap is, így ellen-ellenforradalomra kell felkészülni a konzervatív táborban, mert bármennyire harsognak is az illiberális demokráciáról, nem szeretnék az EU-n kívül találni magukat. Ezért fontos az unió által indított vizsgálat mind az európai, mind a hazai közvélemény számára. Közép-Európában a nemzeti-konzervatívok ellenforradalmával szemben leginkább a párbeszéd útján lehet eredményt elérni. Az európai egyesülés nem magától értetődő, a sikeréhez továbbra is kemény agymunka szükséges.

Neue Kronen Zeitung
Soros György azt jósolja, hogy az Európai Unió szét fog esni a menekültválság miatt. Mint mondta, a földrész már most is nagy bajban van. A helyzet olyan, mintha egy moziban tűz ütött volna ki, de nincsenek vészkijáratok. Szerinte az egyedüli esélyt az jelentené, ha a tagállamok közös politikát alakítanának ki a menedékkérők fogadására: kvótákkal, pontosan meghatározva, hogy ki kaphat menedékjogot. Az üzletember szólt arról is, hogy a földrész vezető nélkül sodródik. Kitört a pánik és nincs rá ellenszer. Szerinte a történtekért a fő felelősség a német kancellárt terheli, miután Németország felkészületlen volt egymillió ember fogadására. A befektető ugyanakkor dicsérte a német pénzügyminisztert, amiért az egyfajta Marshall-segélyt javasolt, éspedig főleg azért, nehogy Kelet-Európa pénzügyileg összeomoljon. Csakhogy – tette hozzá Soros – ez a tervet már rég meg kellett volna valósítani. A tőzsdeguru egyébként úgy ítéli meg, hogy az orosz elnök azt szeretné, ha az EU bedőlne. Putyin arra használja ki a menekültproblémát, hogy destabilizálja a kontinenst. És mivel Moszkvának döntő befolyása van a szír eseményekre, belátható időn belül nem ér véget az ottani polgárháború.