Raporton a vezérnél – Nem könnyű a nyájat egyben tartani
Hosszú politikai pályafutása alatt Orbán Viktor azt biztosan megtanulta, hogy időben kell lépni. A váratlan kudarcokból levonhatta a megfelelő következtetéseket. Érthető tehát, hogy már most gondol 2022-re. Nincs az annyira messze, mint ahogy látszik. Aki pedig legalább 2030-ig tervez – s ezt már hallhattuk tőle többször is –, az nem bízhatja a véletlenre a következő parlamenti választás megnyerését.
Keserű pirulákat már többször le kellett nyelnie. 1994-ben kezdődött, amikor a második szabad választáson hét százalék körüli eredménnyel kellett megelégednie a Fidesznek. Pedig előtte minden milyen jól nézett ki! Az Antall-kormány idején sokáig vezették a közvélemény-kutatásokat, még az addig a második legnépszerűbb pártnak számító SZDSZ-szel is választási szövetséget kötöttek. A csalódás óriási volt, de nem törte meg őket. A liberális vonal nem jött be, hát átálltak a másik oldalra, nemzetiek és keresztények lettek, a jutalom nem is maradt el. Igaz, a kisgazdák is kellettek ahhoz, hogy Orbán Viktor végre miniszterelnök lehessen, de az alkalmas pillanatban velük is végeztek. Nem csoda, hogy ennyi siker kissé elbizakodottá tette őket, s 2002-től újra meg kellett tapasztalniuk az ellenzékiség „gyönyöreit”. Abban a nyolc évben azonban már igazából felkészültek arra, hogy senki se veszélyeztethesse a hatalmukat, ha egyszer – újra – megszerzik.
Az ő szempontjukból minden jól is alakult, egészen tavaly októberig. Az önkormányzati választás azonban újabb, komoly figyelmeztetést jelentett. Ismét kiderült, ha bárhol hibáznak, akkor a választók megbüntetik őket. Most már tudjuk, a győri polgármester „botlását” és annak bizonyítékait több mint egy évvel a voksolás előtt ismerték. Ám nem ítélték rájuk nézve annyira veszélyesnek, hogy komolyan lépjenek is miatta. Persze nem csupán Borkai Zsolt botránya miatt szerepeltek a megyei jogú városokban és Budapest egy részén is a várakozásnál sokkal rosszabbul, de nyilván ez is közrejátszott az egységes ellenzéki fellépés sikerében. Tegyük hozzá, jelenleg a nyilvánosság bizonyára nem ismer minden olyan esetet, amely veszélyeztetheti a Fidesz egyeduralkodást, de meglehet, vannak ilyenek. És Orbán Viktor nem kér az újabb meglepetésekből.
Ilyen előzmények után senkit sem lephet meg, hogy az utóbbi két hétben – és várhatóan a következő időszakban is – egymásnak adják a kilincset a Várban a párt választókerületi elnökei. Sokan vannak – összesen 106-an –, de a vezér fáradhatatlanul tárgyal velük. Lényegi közlések persze nincsenek ezekről a találkozókról. Résztvevői bizonyára gyakran olvasták az egykori szovjet párt hivatalos hírügynöksége, a TASZSZ kommünikéit, mert a megbeszélésekről megjelent rövid beszámolóik azokat idézik. Egyikük azt írta: megállapodtak, hogy továbbra is harcos- és munkatársak maradnak. Többen úgy fogalmaztak, hogy töretlenül dolgoznak tovább (naná – A szerk.). Megállapítják még, hogy nagyon jó hangulatúak a beszélgetések, s dinamikusan kívánnak munkálkodni az újabb sikerekért. Térségük hatalmas fejlődése mellett is mindannyian hitet tesznek. Talán nem is érdemes tovább nézni a bejegyzéseket, mert semmi sem derül ki belőlük.
Mégsem lehet véletlen, hogy pont most, pont így igyekszik pártját kordában tartani és egyúttal kényelmi pozíciójából kimozdítani a pártelnök-miniszterelnök, vagyis Magyarország mindenható ura. A csalódottság már az októberi választás éjszakáján látszott rajta, amikor el kellett ismernie, hogy nem úgy szerepeltek, ahogy számították, s csak azzal tudott büszkélkedni, hogy országosan azért még mindig ők vannak többségben. Csakhogy közben elvesztettek fontos városokat és kerületeket. A választókerületi elnökök egyik értekezletén nem is leplezte, hogy dühös. Egy informátor szerint azt mondta, a jelek szerint sokan nem tudják rendben vezetni a választókerületüket, azokat tehát „hazaküldik”. Állítólag 15-20 elnök aggódhat, hogy leváltják, de ez a szám lehet majd több vagy akár kevesebb is. Az egykori karmelita kolostorban berendezett miniszterelnöki rezidencián készült fotók sem árulnak el sokat a várható lépésekről. A meghívottakon látszik, nagyon örülnek, hogy beszélgethetnek a „nagy emberrel”, aki pedig általában mosolyog, bár időnként kissé gondterheltnek is látszik, ami egyébként nem csoda, ha napi 8-9 órát tölt ilyen tárgyalásokkal.
„Hogy ki lesz a választókerületi elnök és ki fog indulni 2022-ben, azt kellő időben, kellő bölcsességgel el fogják dönteni, akiknek el kell.” Ezt a mondatot idézte a hvg.hu Boldog István országgyűlési képviselőtől, akinek egyik közvetlen munkatársa jelenleg is előzetes letartóztatásban van. A körülötte kirobbant korrupciógyanús ügyek miatt ő maga sem lehet egészen nyugodt a jövőt illetően. De aggódhatnak mások is. Például a volt honvédelmi miniszter, Hende Csaba, aki pártja szombathelyi vezetője, de a legutóbbi időszak eseményei alapján nem látszik nagyon erősnek, hiszen befolyását már nem képes minden körülmények között érvényesíteni. Ugyanilyen helyzetben van annak a 14 budapesti kerületnek és tíz megyei jogú városnak a választókerületi vezetője is, ahol az ellenzék győzött októberben. Az sem kizárt, hogy nem üres fenyegetőzés volt, amikor Orbán Viktor arra utalt, az elnököknek választaniuk kell majd e tisztségük és kormányzati pozíciójuk között.
Ráadásul a vezér napjainkban kénytelen több vasat is a tűzben tartani a szebb jövő érdekében. Amellett, hogy döntenie kell, kikkel induljon majd harcba 2022-ben, még az Európai Néppárttal is meg kell küzdenie. Természetesen a két ügy szorosan összefügg, hiszen meghatározhatja majd a két év múlva esedékes választásra követendő taktikát. Emlékezetes, hogy a Fidesz tagságát tavaly tavasszal felfüggesztették, s megbíztak három jól ismert idős politikust, vizsgálják meg, az európai értékek szellemében politizál-e a magyar párt. A „három bölcs” jelentése elkészült, és feltehetően a jövő héten kerül a Néppárt vezetése elé. Egyre több olyan értesülés lát napvilágot, hogy a pártcsalád egyelőre nem dönt, elbitangolt-e a magyar gyermek vagy sem. Marad tehát a felfüggesztés, ami abból a szempontból jó lehet Orbán Viktornak, hogy továbbra is lebegtetheti a tagság megőrzését, miközben teljes erővel koncentrálhat pártja hazai, belső gondjainak megoldására.
Bizony, nem könnyű a nyájat egyben tartani. A három parlamenti választáson aratott jelentős győzelmek sokakat elbizakodottá tehettek. Eközben pedig – mint Borkai példája is jelezte – jó néhányan úgy ítélhették meg, a hatalom tisztességtelenségre is feljogosít. Nemsokára kiderül, mennyit enged meg a vezér és vajon megfékezhetők-e az engedetlenek. Orbán mindenesetre időben felkészül a 2022-es választásra. A kérdés csak az, neki dolgozik-e az idő.
