Puha fegyver

A legutóbbi számban az imént olvastam el Schilling Árpáddal készített interjújukat. Üzenem az általam igen tisztelt rendező úrnak, hogy a Sziget Fesztiválra érkező tömeget összehasonlítani a menekültekkel legalábbis hiba. Egyrészt: az előbbiek szórakozni, pénzt elkölteni jönnek, és 7-8 nap után hazamennek. Másrészt: nem akarnak európai polgárok lenni, mert már azok. Ami pedig a probléma egészét illeti, hadd jegyezzem meg, hogy ma már az Orbánt szidalmazók is zárnák a határaikat.

A magam részéről hadd mondjam azt, hogy az önök által példának tartott Egyesült Államok a probléma forrása. Talán nem kellett volna megdönteniük olyan szilárd diktatúrákat, mint Irak, Líbia, nem kéne akarni a saját demokráciaképüket ráaggatni a világra – akár fegyverekkel is. Engedjék meg, hogy figyelmeztessem önöket elfogultságuk és ádáz Orbán-ellenességük veszélyeire: emlékeznek arra, hogy miért is tudott győzni 1994-ben a Horn Gyula által – igen jól – vezetett MSZP? Mert elindított a „Hóbagoly” ellen egy undorító, a személyét gyalázó kampányt (egy svédországi magyar bevonásával). És a választóknál ez visszaütött! Előjött a „protest”érzés, az, hogy „ennyire nem lehet gonosz senki”. Ez történik ebben az esetben is! Ne felejtsék, hogy a Fidesz kétszer nyert kétharmaddal! Tisztelek minden kritikust, de nagyon nem szeretem az elfogultságot, már bocsánat. Elemezve kritizálni érdemes, de mindent csak fikázni, amit jelen kormányunk tesz – oktalanság, és nem vezet sehová. Hadd idézzem önmagam egy régi, önökhöz küldött és meg is jelent írásomból. Tekintsék akár intelemnek is: „Puha fegyverrel nem érdemes kupiba menni.”

NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN