Provokáció áldozata Simon?
Simon Gábornak nem volt Bissau-guineai útlevele, és nem járt a MagNet Bankban sem, továbbá tagadta az ellene felhozott adócsalást, hiszen állítása szerint a külföldi számlán fellelt pénz nem a sajátja, annak csak vagyonkezelője volt – mondta Népszavának a volt politikus ügyvédje. Nagy István hozzátette: ügyfelét eddig csak az első, bécsi számlán talált 240 millió miatt gyanúsították meg. Elképzelhető, hogy a magNetes számlanyitással az időközben elhunyt – de „papíron” még gyanúsított – Welsz vagy megbízói gyanúba akarták keverni Simont.
Nem volt Simon Gábornak Bissau-guineai útlevele, nem is járt a MagNet Bankban, nem nyitott a pénzintézetben a nem létező okmány segítségével bankszámlát, és főleg nem fizetett be rá 75 millió forintnyi eurót – sorolta
a Népszavánaka volt politikus hosszú idő után megszólaló ügyvédje. Nagy István ezzel megerősítette a lap korábbi információit, és jelezte azt is: az eddig egyetlen, hivatalosan is ügyfelének tulajdonított bankszámlán – ez az első nyilvánosságra került számla, a bécsi Volksbankban, rajta mintegy 240 millió forintnyi euróval – szereplő pénzről Simon nem állította, hogy az az MSZP-hez kötődne, sőt vallomásában azt állította, hogy még csak nem is a sajátja, az összeg felett csak vagyonkezelőként rendelkezett.Ezzel viszont megdől az adócsalás – hivatalosan költségvetési csalás – vádja, de ha mégsem így lenne, az okozott „kár”, vagyis az adóhátralék „megtérült” azzal, hogy a számlán az ügyészség zárolta a vélt tartozás összegének megfelelő 238 ezer eurót. A három másik – grazi, salzburgi, illetve zürichi – bankszámlán lévő pénzekkel összefüggésben Simont semmivel nem gyanúsították meg eddig, sőt március 10-e óta nem is hallgatták ki a nyomozók – erősítette meg a Népszava információit a volt politikus védője.
Önmagában az adócsalásért nem is kerülhetett volna Simon előzetesbe, ehhez „kellett” az állítólagos Bissau-guineai útlevélre alapozott, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás és erre hivatkozva a szökés, elrejtőzés veszélye is. Ám az ügyvéd nemcsak az útlevél létezését kérdőjelezi meg, hanem állítja, hogy a MagNet Bank-os számla is „provokáció”. Ezt erősítik azok az furcsaságok is, amelyekről korábban a Népszava beszámolt. Például az, hogy az ügyészség „koronatanúja”, N. Imre – a MagNet Bank biztonsági embere – két, egymásnak ellentmondó vallomást tett erről. Első vallomása szerint Welsz Tamás vállalkozó „bemondásra”, vagyis útlevél bemutatása nélkül nyitott náluk számlát Simonnak Gabriel Derdák néven, majd egy órával későbbi, újabb vallomásában pontosított: a számlanyitáskor az előírásoknak megfelelően a vállalkozó bemutatta a Bssau-guineai úti okmányt. Információink szerint Welsz másként emlékezett. A vállalkozó, aki amúgy nem tudott Simon Bissau-guineai útleveléről, azt állította, hogy már korábban nyitották a számlát, ő és barátja – az ügyben szintén gyanúsított K. József – csak a pénzt fizették be rá. Ők ketten ugyanis értesüléseink szerint egyértelműen azonosíthatók a MagNet Bank ipari kameráinak felvételein, míg Simon ezeken nem szerepel.
Mindez arra utal, hogy a magNetes számlanyitással Welsz vagy megbízói csak gyanúba akarhatták keverni Simont. Akárhogy is, a jelek szerint „laza” lehetett a számlanyitáskor az ellenőrzés. Noha a 40 ezer számla közül csak kilenc olyan van a bankban, amelyet Bissau-guineai útlevélre hivatkozva nyitottak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „célvizsgálatot” indított a múlt héten, hogy kiderítse, megfelelően kezelik-e az egyes külföldiek számlanyitásaival kapcsolatban felvetődő „magasabb kockázatokat”. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője lapunk kérdésére tegnap közölte: a vizsgálat még tart, részleteket nem mondhat. Az azonban biztos, hogy ha kiderül valami szabálytalanság, akkor annak súlyától függően akár több száz millió forintra is bírságolhatják a MagNet Bankot.
