Prőhle Gergely búcsúzóul tisztázta, az övé polgári és kereszténydemokrata álláspont, és 35 éve változatlan

2018. október 24., 13:02

Szerző:

Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) nemrég a Magyar Idők bíráló cikksorozata nyomán kirúgott vezetője az őt ért támadásokról, menekültekkel kapcsolatos vitáról is beszélt az Evangélikus Életnek adott – a Kötőszó blogon megjelent – interjúban. Az igazgatónak nemrég annak ellenére kellett távoznia, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében megállapította, „kulturális területen végzett eredményes tevékenységét […] kiemelten hatékonynak tartja”. Most azt mondta:

– Örömmel dolgoztam a múzeumban, eddigi pályafutásom fontos tanulsága, hogy a kultúrának kulcsszerepe van általános állapotaink javításában, gyerekeink nevelésében. Én otthon olyan környezetben nőttem fel, ahol sosem kellett választanom Nyírő József, Herczeg Ferenc és Esterházy Péter között, sem stílusuk, sem politikai nézeteik különbözősége miatt, csak írásaik színvonala volt az érdekes. Meggyőződésem, hogy ez olyan stratégia, amely az irodalmi múzeumhoz hasonló közintézmények számára is vállalható. Sajnálom, hogy ezt a fenntartó miniszter végül másképp gondolta.

Nem volt örömteli a stílus eldurvulását és a közélet egyes szereplőinek látványos radikalizálódását érzékelni

– tette hozzá az Orbán-kormány volt államtitkára, egykori berlini nagykövet. Úgy véli, a keményedő hangnemtől távol kell tartani magunkat. Evangélikusként szerinte óvakodni kell minden radikalizmustól, nem szabad igazodni mások éppen aktuális véleményéhez. Kijelentette:

az ő álláspontja nagyon is polgári és kereszténydemokrata álláspont, és 35 éve változatlan.

Prőhle Gergely
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Emlékeztetett, hogy ő a migrációs válság csúcsán számos vitában érvelt azzal bel- és külföldön, hogy van egy világos érdek, amely nem más, mint a közösség védelme a bevándorlók kontrollálatlan tömegével szemben. „Nem vitás, hogy a magyar kormánynak komoly érdemei vannak abban, hogy ezt időben felismerte. De ez nem mentesít a személyes felelősség alól, amikor úgy merül fel a kérdés, hogy mint magyar evangélikus, keresztyén hívő mit teszek azért, hogy ezek az emberek ne fulladjanak a tengerbe, de leginkább ne is induljanak el, próbáljanak a saját égtájukon úgy élni, hogy ne érezzék az elindulás szükségességét. Milyen módon tudok én áldozatot vállalni ezért?”

A Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjeként is tevékenykedő Prőhle szerint menekültkérdésben semmilyen szándékos politikai „beszólás” nem hangzott el egyik evangélikus vezető részéről sem, sem itthon, sem külföldön. Ugyanakkor minden megszólalásnak megvan az a veszélye, hogy azt mások a saját érdekeik szerint kihasználják, hogy akár erkölcsi tőkét kovácsoljanak egy püspöki kijelentésből, a saját állításaik alátámasztására.

Prőhle arra is kitért, hogy az Orbán-kormány a szövetségesének tekinti az egyházakat a társadalompolitikai célok megvalósításában, és erre pénzt is szán. Mint mondta, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel júniusban megállapodtak arról, hogy megújítják az állam és az egyház közötti megállapodást. „Ennek előkészítéséhez azonban nem elég azt elmondani, hogy több pénzre van szükségünk. Kell egy átfogó egyházismerettel kidolgozott szempontrendszer, hogy egyházkerületenként, egyházmegyénként missziói, intézményfejlesztési, műemlékvédelmi szempontból milyen rendezőelvek mentén szeretnénk együttműködni a magyar állammal.”

 

Az előzetes adatok szerint márciusban 6413 gyermek született, és 10 524 ember halt meg; 2023 márciusához képest a születések száma 10, a halálozásoké 13, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Ez minden idők harmadik legalacsonyabb értéke, aminek meg is látszik az eredménye: egy városnyi lélekszámmal lett kevesebb Magyarország.