Pokorni Zoltán sírva beszélt a nyilas nagyapjáról, szerinte a német megszállás nem mentség, maximum magyarázkodás
Hétfő este megemlékezést tartottak annak a 328 embernek a tiszteletére, akit a nyilasok 75 évvel ezelőtt gyilkoltak meg Budapest XII. kerületében. Az eseményről a Mazsihisz honlapja számol be, a helyszínen, a Maros utcai rendelőintézetben – ahol egykor 84 halálos áldozatot szedett a szélsőjobboldali terror – pedig megjelent Pokorni Zoltán kerületi fideszes polgármester is, akinek a nagyapja, Pokorni József vezérszerepet vállalt a mészárlásban. A politikus úgy fogalmazott: – Nem ez az a hely, ahol gondolkodnom kell, hogyan válik valaki gyilkossá, és nem dolgom mentegetni a nagyapámat, vagy mentséget keresni. Inkább azt gondolom a holokauszt magyarországi történetével kapcsolatban, hogy
a német megszállás nem mentség, maximum magyarázkodás. Magyarok voltak az áldozatok, és a gyilkosok túlnyomó része szintén magyar volt
– mondott ellent a fideszes politikus mindennek, amit a kormánypárti emlékezetpolitika és a Szabadság téri német megszállási emlékmű képvisel. – Az áldozatoknak ne csupán a zsidó voltukat lássuk, hanem teljes valójukat. És a gyilkosokban se csak a gyilkost lássuk, hanem azt, hogy hogyan válik valaki azzá. Amiért én itt vagyok, az az, hogy kimondjam: egyek vagyunk a fájdalomban – fűzte hozzá elcsukló hangon Pokorni Zoltán, a beszédét pedig ezután egy időn át nem is tudta folytatni.
Pokorni József 1907-ben Érsekújváron született. Nyolc gyermeke volt, a MOM-ban dolgozott villanyszerelőként, és 1944-ben csapódott a nyilasokhoz, méghozzá a brutalitásáról a nyilasok között is hírhedt katolikus szerzetes paphoz, Kun András kiugrott minorita szerzeteshez. Kun András emberei több több mészárlást hajtottak végre 1944-45 telén a kerület zsidó intézményekben, kórházakban, az Alma utcai szeretetházban, és a Városmajor utca 37.-ben működő nyilas házban is kivégzéseket tartottak.
Azt a Mozgó Világ októberi cikke leplezte le, hogy bűnei ellenére Pokorni József neve szerepel a háborús áldozatokéi között azon a turulszobron, amelyet éppen a XII. kerületben állítottak fel. A cikk megjelenése nyomán Pokorni Zoltán kezdeményezte, hogy a nagyapja nevét távolítsák el az emlékműről.
