Pintérék túl sokat totojáztak
A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint egy jogállamban nem elfogadható, hogy a cigány kisebbség ellen rendszeres és erőteljes gyűlöletkeltést folytató szervezetek, csoportok a bűnmegelőzés és rendfenntartás szerepében tetszelegve településeket szálljanak meg, és ott napokon, heteken át egyenruhákba öltözött tagjaik megfélemlítsék a roma lakosságot.
A TASZ megítélése szerint a gyöngyöspatai események idején hatályos jogszabályok alapján a kezdetektől fogva fel lehetett és kellett volna lépni ezen személyekkel és csoportokkal szemben.
A TASZ szerint a hatékony jogalkalmazói (elsősorban rendőri) munka hiánya hozzájárult a gyöngyöspatai helyzet eszkalálódásához és azt semmilyen jogalkotás nem tudja se helyrehozni, se pótolni.
"Álláspontunk szerint egy adott társadalmi jelenségre reagáló ám megfontolt jogalkotás indokolt lehet, így szükségesnek mutatkozik bizonyos jogszabályok, mint például a polgárőrségről szóló törvény módosítása. Hangsúlyozni szeretnénk ugyanakkor, hogy nem értünk egyet a statáriális jellegű jogalkotással: különösen büntető- illetve szabálysértési jogszabályok módosítását, új tényállások beiktatását megelőzően elengedhetetlen a részletes szakmai vita. Annak ellenére, hogy a gyűlölet-bűncselekmények körének kiszélesítését és a jogellenes polgárőr tevékenység szankcionálását a TASZ üdvözli, a kormány által javasolt és már hatályba is léptetett tényállások alapos szakmai előkészítésére éppen a jogalkalmazás későbbi hatékonnyá tétele érdekében lett volna szükség" - írta a civil szervezet közleménye, amelyet a 168 Óra online-hoz küldtek el.
Újabb jogi állásfoglalásunkban részletesen elemezzük a véleménynyilvánítás szabadságának korlátait mind gyülekezés, mind egyéni vagy csoportos, gyülekezésnek nem minősülő magatartások esetén. Állásfoglalásunkban a Magyar Gárdát feloszlató bírói ítéletekből és alkotmánybírósági határozatokból levezetve kimondjuk, hogy a 2011. március 6-i gyöngyöspatai Jobbik demonstrációt a rendőrségnek fel kellett volna oszlatnia.
Anyagunkban ezután sorra vesszük azokat a büntető- és szabálysértési tényállásokat, amelyek alapján álláspontunk szerint fel kellett volna lépni az álpolgárőrök és kiképzőtáborosok ellen.
Végül elemezzük azt is, hogy a polgárőrségről szóló hatályos szabályozás alapján miért volt jogellenes a különböző szervezetek „járőrözése”, és javaslatokat fogalmazunk meg a jogalkotó felé a törvény módosítására a hatékonyabb jogalkalmazás érdekében.
