Pert nyert az autós a vadásztársasággal szemben

A sofőr kétszer vesztett a perben, mire az Alkotmánybíróság az ő javára döntött, abban az ügyben, amelyben az autós kártérítést követelt a vadásztársaságtól, mert egy szarvas 300 ezer forint kárt okozott az autójában – írja a Napi.hu a Magyar Közlönyre hivatkozva. 

A közlés szerint 2015. február 24-én este az indítványozó férje az ő tulajdonában álló gépjárművel Galgaguta irányából Acsa irányába haladt a 2108-as műúton. A településjelző tábla előtt a férj észlelte, hogy egy szarvascsorda szaladt át előtte baloldalról, ezért a gépjárművel megállt.

A megállást követően az álló gépjármű oldalának szaladt egy szarvas, és megrongálta a gépjármű karosszériáját, az okozott kárt utóbb egy gépjárműszakértő az avulást is figyelembe véve 302 889 forintban határozta meg.

A balesetet követően a gépjármű vezetője azonnal értesítette a rendőrséget, a rendőrség kiérkezéséig a helyszínt nem változtatta meg és nem hagyta el, a balesetnek a gépjármű vezetőjén kívül annak utasa, valamint a gépjármű mögött álló gépjármű vezetője is tanúja volt. Az intézkedő rendőr a helyszínen azt állapította meg, hogy ugyan a 2108-as műúton két vadveszélyt jelző tábla is kihelyezésre került, azonban a baleset helyszíne nem esett a vadveszélyt jelző tábla hatálya alá.

A következőkben az autós a gépjárműben keletkezett kárról készült szakvélemény alapján az okozott kár megtérítését kérte a területen vadászatra jogosult gazdasági társaságtól (a per alperesétől). Az alperes a kárigényt elutasította, ugyanis álláspontja szerint az érintett útszakaszon a vadveszélyt jelző tábla végig ki volt helyezve, a társaság pedig a baleset időpontjában vadászati tevékenységet nem folytatott, a vad közútra történő kiváltása ezért neki nem felróható, az állatok mozgására ugyanis érdemi ráhatása nincs.

Az ügy a Váci Járásbíróságra került. Az ítélet hivatkozik az új Polgári Törvénykönyvre (Ptk.), amely szabályozza a vadászható állat által okozott kárért való felelősség eseteit. Eszerint a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a területéről a vad kiszaladt az útra, a vadászatra jogosult pedig akkor mentesülhet a felelősség alól, ha azt bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

A vadászati törvény ekkor hatályos szabálya pedig így szól:

„[a] jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni”. A balesetet követően, 2015. május 5-én lépett hatályba a vadászati törvény új szabálya, amelynek értelmében „[a] vadászható állat által okozott kárért való  felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Ptk.-nak a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni”.

Az ítélettel szemben az autós fellebbezett. A Budapest Környéki Törvényszék szerint az új Ptk. sem akart változtatni a korábbi ítélkezési gyakorlaton (a veszélyes üzemek ütközésén), az eltérő szabályozás lényegében törvényszerkesztési következetlenség eredménye, amely utóbb a vadászati törvény módosításával orvoslásra került. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jogalkotói szándék szem előtt tartásával és a jogfolytonosság biztosítása érdekében a 2014. március 15. és 2015. május 05. közötti időszakban is vad és gépjármű ütközése esetén az új Ptk. veszélyes üzemi felelősségi szabályait kell alkalmazni, így ez vonatkozik a perbeli esetre is. Így immár jogerősen is pert veszített az autós, aki ezt követően terjesztette elő az alkotmányjogi panaszát.

Az Alkotmánybíróság határozata kifejti, hogy "2014. március 15. napja előtt és 2015. május 5. napjától kezdődően a jogszabályi rendelkezések végeredményben azonos módon rendezték a vad által okozott kár megtérítésének kérdését: ha a károkozás egyik félnek sem volt felróható, az érintettek a kárukat maguk viselték. A köztes időszakban (így 2015. február 24. napján, a jelen alkotmányjogi panaszra okot adó ügy alapját képező baleset idején is) hatályos jogi szabályozás azonban a fentiektől eltérően rendelkezett, és a vadászatra jogosultra telepítette a kárt."

A határozat hosszasan vezeti le az alkotmányosságot sértő problémákat, de az eredmény nem más, mint a korábbi ítéletek megsemmisítése, mivel a bíróságoknak az akkor hatályos jogszabályok szerint kell megítélniük az ügyeket.

(Kiemelt képünk illusztráció Fotó: unplash)