Pénzhiány miatt a vég fenyegeti a magyar egészségügyet

Az Orbán-kormánynak ősszel 42 milliárddal kell kiegészítenie a NEAK költségvetését.

2017. szeptember 18., 10:43

Szerző:

Kényszerűségből egy 42 milliárd forintos pluzsztámogatással kell kiegészítenie az Orbán-kormánynak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) költségvetését. Ezen múlik, hogy ne kelljen félbeszakítani egyetlen beteg ellátását sem – derül ki a Népszava cikkéből.

Fotó: Kovalovszky Dániel

A lap azt írja, hogy a 42 milliárdból a 6,4 milliárd a kórházak és a szakrendelők zavartalan működtetéséhez kell. Bár a járó- és fekvőbeteg-ellátóknak több esetet kell kezelniük, mint amennyire pénzt kapnak, évente általában egy-két havi összeg hiányzik ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan gazdálkodhassanak. Eközben 28 milliárdot a gyógyszerkassza kap, mert szeptember közepére elfogyott az a 247 milliárdos keret, amelyből a terápiák költségeit fedezték, és mindez úgy történt, hogy maguk a gyártók július közepéig 40 milliárd forinttal szálltak be a gyógyszertámogatásba. Gyógyászati segédeszközökre 3 milliárd forinttal kell többet költeni az eredetileg tervezettnél. Ebben az esetben a korszerű kötszerek, a gerincgyógyászati segédeszközök és a pelenkák fogytak jobban a vártnál.

A kiegészítő támogatás kapcsán a Népszava emlékeztet, hogy bár az elmúlt években az Orbán-kormány a GDP négytized százalékával többet költ az egészségügyre, a gyógyításra fordított összeg reálértékben még mindig 6 százalékkal kevesebb, mint 2006-ban volt. Az egy főre jutó egészségügyi közkiadások Magyarországon gyakorlatilag 1992-től csökkennek.

 

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.