Pécs: Fidesz-ellenes széles mozgalom szerveződik
Pécsen a március 15-i tüntetés egyik szónoka, Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési frakcióvezető-helyettese arra kérte a helyi civileket és pártokat, hogy működjenek együtt szervezett formában a Fidesz megbuktatásáért. Meglepő módon – mint az az alábbiakból is kiderül – a javaslat megszületéséhez nagyban hozzájárult Tóth Bertalan néhány hete lapunknak adott interjúja is.
– Javaslata nem maradt pusztába kiáltott szó. Létrejött valamiféle informális együttműködés a pécsi civil mozgalom és a pártok között. Hol tartanak?
– Az internetadó elleni tüntetés idején a civilek itt Pécsen is Facebook-közösségként szerveződtek. Akkor és azután is szerveztek különböző megmozdulásokat, például ételosztást együttműködve a Vasas, a Pedagógus és más demokratikus szakszervezetekkel, amelyek létrehozták az Akciócsoportot. Ez az Akciócsoport hosszú ideig távol tartotta magától a pártokat, de részt vettek olyan civil megmozdulásokban, amelyekhez az egyes pártok képviselői is csatlakoztak. Így indult ez a március 15-i ünnephez kapcsolódóan is. Az egyik főszervező a korábban civilként munkálkodó, majd az MLP tagjává lett Ágoston Andrea volt. Rajta kívül részt vett benne az egyetemi tanár Mellár Tamás, de megjelentek helyi politikusok is az LMP, a DK, a Liberális Párt színeiben. Így a tüntetésre meghívást kaptak a pártok és képviselőik is. Budapestről, Szekszárdról hívtak szónokokat: Hadházy Ákost, Papp Réka Kingát, Arató Gergőt, és felkérték az MSZP-t is, hogy küldje el képviselőjét. Mint pécsi illetékességű politikus, örömmel vállaltam el pártom felkérését.
– Azonban kirobbant egy vita, érdekes módon pont a 168 Órában tett nyilatkozata miatt.
– A civil kör tagjai közül Heindl Péternek és Mellár Tamásnak az a meggyőződése – ami megegyezik a Majtényi László-féle elgondolással –, hogy álljon össze mindenki. Legyen egy fontos cél: jelesül hogy verjük meg a Fideszt, módosítsuk az Alaptörvényt, legyen újra demokratikus a fékek-ellensúlyok rendszere, és ha ez megvalósult, mondjon le mindenki, és arányos, kétfordulós választás keretében induljanak el a pártok. Így minden polgár azt választhassa, aki szimpatikus neki. Heindl Péter a 168 óÓrában megjelent interjúm kapcsán úgy vélte, hogy én teljesen elutasítom ezt az elképzelést. Úgy értelmezte, hogy együttműködést akarok ugyan, de ragaszkodom ahhoz, hogy kormányzóképes ellenzékként, a 2018-as választásokon váltsuk le a Fideszt, az így alakult kormány töltse ki a mandátumát és az húzza ki a slamasztikából az országot. Ennek a nézetbeli különbség apropóján terjedt el az a szóbeszéd, hogy amennyiben én személyesen felszólalok a rendezvényen, akkor Hadházy Ákos és Mellár Tamás nem jelenik meg. Végül kiderült, hogy félreértésen alapult a fenti eset, mindhárman jelen voltunk és elmondtuk a beszédünket.
– Ha beszélő viszonyban vannak a közélet szereplői, ezeket az ügyeket könnyen tisztázni lehet.
– Így igaz, ezért fontos a folyamatos párbeszéd. De visszatérve a tüntetéshez, én ott azt ajánlottam: hozzunk létre egy kerekasztalt civilekkel, pártokkal, együtt gondolkodókkal. Beszéljük át a vitás kérdéseket, majd kezdjük a közös cselekvést, mert változatlanul azt gondolom, hogy helyben, az egyéni választókerületekben kell és lehet a regnáló kormányt megbuktatni. Azt szeretném, ha Pécs lenne az a minta az ország többi települése számára, ahol elsőként kezdődik el a közös érdemi munka a kormányváltás érdekében.
– Ezt a lehetőséget nyilvánosan ajánlotta, a beszéde részeként?
– Igen.
– Milyen a visszhang?
– Mellár Tamás a helyszínen jelezte, hogy nyitott az elgondolásra, szívesen vesz részt a nyilvános kerekasztal munkájában. Heindl Péter az interneten reagált, hogy legyen így, kezdjük el közösen a szervezést.
– Mit vár az egyeztetéstől?
– Bízom abban, hogy ezzel már teszünk egy lépést előre, és legalább néhány ügyben közösen tudunk majd cselekedni.
– Sikeres hónapja volt, hiszen a Fővárosi Törvényszék megítélte: a Magyar Posta köteles kiadni azt a huszonnégy szerződést, amelyek ön szerint bizonyítják, miként lopakodik a Fidesz újabb közpénzek magánosítása felé, többek között az FHB-csoporton és Spéder Zoltán cégbirodalmán át.
– Az ítélet lényege, hogy a bíróság egyértelműen rögzítette: állami tulajdonban lévő gazdasági társaságban folytatott tevékenység és az ott keletkezett szerződések kivétel nélkül nyílt adatok. Ez az ítélet cáfolja, amit a Fidesz folyamatosan sulykol, hogy az állami vállalatnak mint a piacon megjelenő szereplőnek joga van a magántitokhoz. A Fővárosi Törvényszék ítéletéből ezzel szemben kiolvasható, hogy a jelenleg érvényes Alaptörvény alapján az állami cégeknek még azt is el kell viselniük, ha a transzparencia biztosítása közben versenyhátrányt szenvednek, hiszen állami pénzzel, mindannyiunk pénzével dolgoznak. Ezért elsődleges az átláthatóság. Ezek a döntések azért nagyon fontosak, mert a Fidesz és emberei elkezdték a közpénzt magánpénzként használni. Innen ered a mostanság szajkózott álságos, hazug megfogalmazás, amely szerint a közpénz bizonyos esetekben elveszti közvagyonjellegét. A bíróság most kimondta, hogy a közpénz minden körülmények között közpénz, még akkor is, ha mondjuk az MNB-ben van.
– Mi a következő lépés?
– Várom, hogy kiadják a szerződéseket. Bízom benne, nem húzzák tovább az időt, mert minden per súlyos pénzbe kerül az adófizetőknek. Elég itt arra utalnom, hogy az eddig velem folytatott perekben közel tíz ügyvédet foglalkoztattak mindnyájunk pénzéből. Tehát bizakodom, hogy az Alkotmánybíróság nem borul végérvényesen térdre a Fidesz előtt és elkaszálja azt az egyéni képviselői indítvány nyomán született törvényt, amely éppen az ilyen szerződések titkosítása, a lenyúlás érdekében született. Arról a törvényről van szó, amelyet a köztársasági elnök sem engedett át, inkább előzetes normakontrollt kért.
