Passzívházak Angyalföldön – Egyedülálló önkormányzati bérlakásprogram

Mondják, hogy az önkormányzatok keze meg van kötve, lehetőségeik korlátozottak, lényegében csak üzemeltetési feladataik vannak. Valójában ezt vallja és ennek szellemében igazgatja Budapestet Tarlós István főpolgármester is, de számos példa bizonyítja, hogy ez nem így van. Ha a lehetőség találkozik az akarattal, akkor egy település alapjaiban javíthatja a helyiek életminőségét. Szponzorált tartalmunkban a teljesség igénye nélkül azt mutatjuk be, Angyalföld hogyan vette például saját kezébe a bérlakásépítést, és alapjaiban változtatott meg egész tereket.

2019. augusztus 13., 16:15

Szerző:

Tarlós István regnáló főpolgármester szerint a kórházak, az oktatás, az adók és a lakásügy nem tartozik az önkormányzatok kompetenciájába, vagyis Karácsony Gergely, az ellenzék főpolgármester-jelöltje blöfföl, amikor arról beszél, hogy ezeken a területeken mindenképp előrelépést akar elérni. Nos, Tarlós István – holott maga is hosszú időn át Óbuda polgármestere volt – igencsak alábecsüli egy önkormányzat innovációs képességét és hatékonyságát. Van ugyanis példa arra, hogy egy település vagy településrész részt kérjen ezekből a feladatokból, azok egy részét pedig a saját kezébe vegye. E törekvésének néha látványos felületet ad, mint például annál az Árpád híd pesti oldalán lévő iskolánál, amelynek falára kiírták: „Az állam nem költ rá, csak használja. A XIII. kerület felújítja.” De ez csak egyetlen kiragadott példa: egy településrész, ha valóban dinamikusan akar fejlődni, nem mondhat le arról, hogy kivonuljon például a lakásépítésből, -felújításból.

Angyalföldön például tavaly adták át a Kartács utca 14. szám alatti, száz százalékban önkormányzati tulajdonú új lakóépületet, benne 23 bérlakással. Tóth József polgármester ebből az alkalomból azt mondta: „Nem ez az első, nem is az utolsó önkormányzati beruházás a kerületben, hiszen 2033-ig megvan az elképzelésünk, milyen irányba fejlesszük tovább a XIII. kerületet, amely magas életminőséget biztosító, fenntartható és visszafordíthatatlan fejlődési pályára került.” Hozzátette: az önkormányzat elkötelezett a korszerű és környezetbarát energetikai megoldások mellett.

Nos, a Kartács utcai beruházás, amelynek költsége 961 millió forint volt, minden szempontból megfelel a passzívház kritériumainak. A 23 lakás jellemzően egy- és kétszobás. Alapterületük minden esetben meghaladja a 35 négyzetmétert, átlagos alapterületük 40-50 négyzetméter. Minden lakásban van külön konyha- és étkezőhelyiség. Az első emeleten két lakást kifejezetten mozgáskorlátozottak részére alakítottak ki. Az épület akadálymentesített, a lépcsőházi lifttel a pince és az ötödik emelet között lehet közlekedni. A pinceszinten, a mélygarázsban, illetve a földszinten – a lakásszámnak megfelelően – 23 parkolót hoztak létre.

Fotó: Marton Meresz

A lakóépület energiafelhasználása az átlagos, új építésű épületekhez képest is kedvező a környezetbarát kivitelezésnek köszönhetően. Fűtése levegő-víz hőszivattyús rendszerrel, a melegvíz-ellátása központi kondenzációs gázkazánnal működik, amely indokolt esetben a fűtésre is rásegít. A fűtővíz alacsony hőmérsékletű, ezért a hőleadás mennyezet- és padlófűtésen keresztül történik, amit termosztátokkal lehet szabályozni az igényeknek megfelelően. A lakásoknak egyedi szellőzőberendezésük van; a levegő befújásával és a használt elszívásával a friss levegő állandóan biztosított a lakásokban. Minden lakás közműfogyasztása egyedi méréssel történik. Az épületben épületfelügyeleti és épületautomatikai rendszer működik. Az udvar parkosított, benne játszóteret alakítottak ki. A területen fákat, bokrokat ültettek. Az építkezés 2016 novemberében kezdődött és 2018. április közepéig tartott. A lakások bérleti díja idén 867 forint négyzetméterenként, de ezt kompenzálja a környezetbarát kivitelezésből adódó rendkívül alacsony rezsiköltség.

A Kartács utcai épület csak egyetlen példa arra, milyen fejlesztésekre lehet képes egy önkormányzat. A XIII. kerület 2002 óta eddig 599 lakást épített harmincezer négyzetméter lakófelületen, összesen tízmilliárd forintért. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva eddig ezer családnak tették lehetővé e módon, hogy jobb életkörülmények közé kerülhessenek. És a polgármester nem túlzott, amikor arról beszélt, hogy nincs megállás: a közelmúltban adták át a Klapka Szolgáltatóházat, benne 44, 60, 77 és 90 négyzetméteres bérlakásokkal, összesen 33-mal. Ez a terület – a Klapka utca Kassák utca és Tüzér utca közötti szakasza –, ahogy azt az Index Urbanista blogja korábban írta, „elég jó választás. (…) Tényleg elég elárvult ez a terület. Van panellakótelepes meg tégla lakótelepes része is, de egyik sem volt elég nagy ahhoz, hogy egy tisztességes központot érdemeljen a kiépüléskor. Ezekenkívül néhány utcában megmaradt a száz éve városodásnak indult, de aztán valahol megrekedt külső kerületek hangulata a két-három szintes házakkal, néhol ipari meg közszolgáltató létesítményekkel, helyenként irodákkal tarkítva.” Nos, ez a hangulat alapjaiban változott meg a Klapka Szolgáltatóház létrejöttével. Frissé, dinamikussá, modernné, fiatalossá vált.

A beruházás 4,3 milliárd forintba került, s ezt teljes egészében önkormányzati forrásból oldották meg. Az épület terve Média Építészeti Díjat nyert, ami nem is csoda: a ház a legkorszerűbb módszerekkel épült, és tükrözi azt az ökologikus gondolkodást, amely már a Kartács utcai épület esetén is nyomon követhető volt. Az épület élőflórás díszítőegységei, környezetének kertészeti megoldásai speciális mikrokörnyezetet, afféle élményteret hoznak létre. A szolgáltatóház a terület rekreációs funkcióját is erősíti: a projekt kapcsán jelentősen nőtt a zöldfelület. A komplexum leglátványosabb megoldása a zöld domb – ez alá süllyesztették az üzleteket –, amely a dombház nevet kapta. A Klapka Szolgáltatóház kereskedelmi, szolgáltató funkciókkal, orvosi rendelőkkel, lakásokkal, kortárs közösségi térrel, hatalmas zöldfelülettel rendelkezik. És az önkormányzat folytatja a programot: 35 lakást alakítanak ki egy Jász utcai telken is, illetve hatvanat a Szent László úton.

Fotó: Marton Meresz

Az angyalföldi képviselő-testület álláspontja szerint a bérlakásállomány minősége és komfortösszetétele egyaránt javult az elmúlt négy évben, s az önkormányzat valóban jelentős erőfeszítéseket tett az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülő családok támogatására.

Már korábban befejeződött például az elmúlt évek legnagyobb szanálási programja a Szabolcs utca és a Teve utca revitalizációja érdekében. Így összesen több mint négyszáz család életkörülményei javultak. További cél, hogy a mai igényeknek meg nem felelő, komfort nélküli lakásokat fokozatosan kivonják a gazdálkodásból. A lakáshoz jutás feltételeiben egyben inkább érvényesült az önkormányzati tulajdon védelme: a határozott idejű bérleti szerződések esetén is visszaadhatóvá vált a bérlemény, térítés ellenében. Szabályozták az önkormányzati lakbértámogatás mértékét a szociális helyzetük alapján rászorultak részére, s egyedi méltányossági jogkört kapott az erre illetékes bizottság. A lakásbérlés feltétele, hogy a pályázónak legalább öt éve életvitelszerűen a kerületben kell laknia – a fecskelakások bérlése esetén ugyanakkor elégségessé vált, hogy a pár egyik tagja éljen csak életvitelszerűen és állandó lakosként a kerületben.