Parragh a kispadon ül, mégsem nézi a meccset
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint „Magyarországon már nem napi küzdelem zajlik. A háztartások és a vállalkozások megtakarítanak, s ez középtávon stabil növekedést alapoz meg”. A tény ezzel szemben, hogy jelenleg 4,5 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, a nyomor tapintható, a nélkülözés mindennapos, félmillió munkavállaló elhagyta az országot. Ahogy Hofi mondta: ha már ott ül a kispadon, miért nem nézi meg a meccset?
A német gazdaságnál is gyorsabb ütemben bővül a következő két negyedévben a magyar gazdaság. Erről beszélt Parragh László egy pécsi gazdasági rendezvényen, pénteken. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kormány által elindított strukturális reformok végig vitele meghozta a gazdasági növekedést, amely ha tartóssá válik, lehet rá építeni – írja a hirado.hu.
A kamaraelnök az elmúlt év gazdaság folyamatairól is beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Parragh László véleménye szerint az a gazdaságpolitikai fordulat, amelyet a kormány 2010 táján végrehajtott, számos olyan intézkedéssel járt, amelynek a mellékhatásaként a gazdasági szereplők visszafogták a beruházásokat. A PPP-beruházások és a devizahitelezés leállítása, az energiaszolgáltatók, a bankok extraadója azonban szükséges lépés volt, ezeket transzformációs veszteségeknek nevezte a kamaraelnök.
Hozzátette: mindez azonban mutatja, hogy a jelenlegi gazdasági növekedés nem hitelből, hanem valós belső erőforrásokból valósult meg. 2008 után nem kaptunk több hitelt, ezért szükségszerű volt annak a gazdaságpolitikának az összeomlása. Ma azonban a háztartások nem hitelt vesznek fel, hogy fogyasztani tudjanak, hanem megtakarítanak, amely rövid távon ugyan visszafogja a beruházásokat, középtávon viszont egy nagyon egészséges növekedés alapjait adja meg, s ugyanez történik a vállalati és az állami szférában is.
Parragh László úgy véli, a megindult beruházás-bővülés, fogyasztás és exportnövekedés, valamint a mostani inflációs szint együtthatásában gyorsuló gazdasági növekedést hoz a következő két negyedévben.
Az 1,8 százalékos növekedés európai viszonylatban egyáltalán nem szerény, hangsúlyozta Parragh László. Kiemelte: Magyarország speciális helyzetben van, három év alatt nagyon nagy társadalmi költséggel sikerült kijönni a gazdaságpolitika napi szintű kiszolgáltatottságából, s ma Magyarország azon kevés uniós országok közé tartozik, ahol már nem napi küzdelem zajlik, hanem lehet távolabbra tekinteni.
Parragh László úgy véli: az nem reális cél, hogy Magyarország például az autóiparban világmárkával jelenjen meg a piacon, de a beszállítói arányát folyamatosan növelni tudja, és növelheti a kutatásfejlesztési tevékenységét is.
Az a legfontosabb kérdés, hogy képesek leszünk-e pozíciót szerezni magunknak a világban a technológiaváltással szükségszerűen megjelenő új iparágakban, hogy mennyire értjük meg a jövőt, mennyire tudjuk a kutatásfejlesztést, az innovációt és a képzést összekötni, és mennyire tudunk ebben egységes társadalomként előremenni.
Parragh László hozzátette: ő érzi az ehhez szükséges önbizalmat a magyar társadalomban.
