A kormánypárti képviselők válasza a kata-törvény kritikáira: Gyurcsány

Az általános összevont vitán a kormánypárti előterjesztők elmondták, az ellenzék nem kritizálhatja a kata megváltoztatását, mert nem is támogatták az adónem bevezetését annak idején, és 2010 előtt alattuk rosszabb volt.

2022. július 12., 12:23

Szerző:

A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) új szabályozása megőrzi a pozitívumokat és bezárja a kiskapukat. Tállai András erről a kivételes eljárásban tárgyalt törvényjavaslat keddi vitájában beszélt az Országgyűlés ülésén.


Kormány: a kata új szabályozása „megőrzi a pozitívumokat, bezárja a kiskapukat”

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kijelentette: a kata új szabályozása a kormány szándékai szerint megőrzi az adónem eddigi pozitívumait, bezárja viszont azokat a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki az adózóknál.

Kiemelte: a javaslat célja, hogy olyan törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának eredményeit, biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva.

A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók kapjanak lehetőséget arra, hogy a tevékenységüket terhelő valamennyi közteher fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű adó megfizetésével teljesítsék - magyarázta.

Hangsúlyozta: e célok megvalósítása érdekében született meg tíz évvel ezelőtt az a szabályozás, amely minden korábbinál kedvezőbb adókörnyezetet teremtett a legkisebb, jellemzően magánszemélyek részére szolgáltatást nyújtó vállalkozások, önfoglalkoztatók számára. Az adómérték és adminisztrációs terhek csökkentése mellett az adónem célja a gazdaság kifehérítése a kisvállalkozói tevékenységből származó jövedelmek legalizálásán keresztül - mutatott rá.

Tállai András kifejtette: ez az adózási mód rendkívül sikeres volt, több mint 450 ezren választották az évek során, de „sajnos az egyszerűség és az alacsony közteher nemkívánatos irányba vitte el az adónem működését”.

Nagyon széles körben elterjedt az a gyakorlat, hogy a katát a munkaviszonyban végzett tevékenység kiváltására használják a munkáltatók, mivel a kata mértékének változatlansága mellett, a bérek és a minimálbér emelkedésével ez az adómérték egyre kedvezőbbé vált a normál munkaviszonyban kifizetett munkabér terheihez képest - mondta. Hozzátette: ez a káros gyakorlat komoly versenyképességi hátrányt jelent azoknak a munkáltatóknak, akik jogkövető módon munkaviszonyban alkalmaznak szakembereket.

Úgy látja, a 2021-ben bevezetett szigorítások bevezetése következtében a bujtatott foglalkozás megnehezült ugyan, de az adó továbbra is alacsony mértéke mellett ez a jelenség továbbra sem szűnt meg. További probléma, hogy a kata lehetőséget teremt a társasági adó és az osztalék utáni személyi jövedelemadó elkerülésére is - mondta.
Közölte: az átalakításról a kormány az elmúlt hetekben széleskörű konzultációt folytatott szakmai kamarák, könyvelők, adótanácsadók képviselőivel, és egyetértés volt a kormány és a szakmai képviselők között, hogy az átalakítás során "a katát sikertörténetté tevő vitathatatlan eredményeket mindenképpen meg kell őrizni". Ilyen az alacsony adminisztrációs szükséglet, a gazdaságfehérítő hatás, továbbá a méltányos adóteher - sorolta.

Az államtitkár kiemelte: arról is széleskörű egyetértés bontakozott ki, hogy a problémákra olyan megoldást kell találni, amely biztosítja, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott körnek legyen vonzó adózási alternatíva.

Törvényalkotási bizottság: a kormánytöbbség támogatja, az ellenzék elutasítja a kata-törvényjavaslatot

Illés Boglárka (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója arról beszélt: törvényjavaslat a kisadózó vállalkozók számára alakít ki új szabályokat, amelyek biztosítják az adónem eredetileg meghatározott célját. A javaslat kedvező feltételek mellett, a visszaéléseket megszüntetve, a legkisebb egyéni vállalkozók számára teszi vonzóvá ezt az egyszerű adózási formát az eddiginél magasabb évi 18 millió forint bevételi értékhatárig - tette hozzá.

Kiemelte: az adónemmel kapcsolatos kritikák között hangsúlyosan megjelenik a bújtatott foglalkoztatás elterjedése, amit jól szemléltet, hogy 2020-ra már az összes katás mintegy 40 százalékát tették ki a korábban alkalmazásban állók. Hozzátette: a 2021-ben bevezetett szigorítások következtében a bújtatott foglalkoztatás megnehezült ugyan, de a jelenség továbbra sem szűnt meg, és a munkaviszonyból érkezők egyre nagyobb mértékű térnyerése komoly versenyképességi hátrányt jelent azon munkáltatók számára, akik jogkövető módon, munkaviszonyban alkalmaznak szakembereket.

Úgy értékelt: a gazdaságfehérítés és az adóterhek csökkentése mindig is kiemelt helyen szerepelt a nemzeti kormányok politikájában, nem úgy, mint 2010 előtt, a baloldali kormányok idején, amikor az adórendszer munka- és családellenes, a feketegazdaságot tápláló és a közteherviselést elkerülő rendszer volt.

Gréczy Zsolt (DK) a bizottsági kisebbségi véleményének előadója ugyanakkor azt közölte: az ellenzék egységesen elutasítja a törvényjavaslatot. Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza az előterjesztést, kezdjen érdemi egyeztetést és az új szabályok szeptember 1-jei bevezetésével ne szabjon betarthatatlan határidőket nyár közepén több százezer magyar családnak és vállalkozásnak.

Úgy értékelt: a javaslat több százezer katás vállalkozást tesz tönkre, bizonytalanít el. Azzal vádolta a kormányoldalt, hogy becsapta a választókat, hiszen erről a megszorító csomagról és adóemelésről nem volt szó április 3-a előtt.

A politikus felhívta a figyelmet arra: már több ezren tiltakoznak a törvényjavaslat ellen a Kossuth téren.

(Kiemelt kép: Illés Boglárka a törvényalkotási bizottság fideszes előadója felszólal a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló vitában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 12-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

18:05

Felkaptuk a fejünket: az év lakóháza közönségszavazásán egy kisújszállási „mediterrán” családi ház lett az első, a magyar települések látványvilágának tipikus képviselője a kádári kockaházakat követő rendszerváltás utáni korban. Hogyan terjedt el, kik alakítják az építészeti közízlést, miért esik nagyon messze a tervezők stílusa a közönség igényeitől, miért fontos a telekméret, a kert, s miféle térkövezett zsákutcába vezet az utunk – ezekről beszélgettünk Tamáska Máté egyetemi tanárral, szociológus-műemlékvédővel, a város- és falukutatás, az építészetszociológia művelőjével.

17:04

Arra kéri Áder János, volt köztársasági elnököt az LMP, hogy ne csak szóban védje a természetet, vesse latba minden befolyását a védett erdők tarvágását lehetővé rendelet visszavonása érdekében.