Pár hét múlva tömegesen mehetnek csődbe az önkormányzatok
Az önkormányzatoknak minden negyedik forintot rezsire kellene költeni, ami lehetetlen.
Ha legkésőbb októberig nem kapnak állami támogatást, számos önkormányzat egyszerűen fizetésképtelen lesz, és még gazdagabb településeken is fel kell függeszteni a helyi szolgáltatásokat – írja a G7.hu.
Brutálisan nőnek az önkormányzatok kiadásai
A 2021-es adatok alapján az önkormányzatok összes kiadása évente 2900 milliárd forint körül van. Ebből közüzemi díjakra a költségvetési beszámolók szerint 34 milliárd forintot, közvilágításra pedig 30 milliárdot költöttek, ez így összesen a kiadások alig 2,2 százaléka volt.
Csakhogy a tavaly még összesen 64 milliárd forintos energiaköltség a jelenlegi árakon 600-700 milliárd forintra ugrott.
Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak átlagosan minden negyedik forintot energiaköltségre kellene fordítaniuk. Természetesen lejjebb állítják majd a fűtést és hosszabb szüneteket próbálnak tartani a közintézményekben, ám ha ezzel 10-20 százalékos megtakarítást sikerülne is elérni, még akkor is többszáz milliárd forint lenne a többletforrás igény.
Ugyanakkor az önkormányzatok még akkor sem fizethetnék ki ezt a teljes összeget, ha lenne rá pénzük és szándékuk. A gazdálkodásuk ugyanis kötött, az államtól vagy az uniótól kapott fejlesztési forrásokat például nem lehet rezsire fordítani. Az állami támogatások szinte mindegyike kötött, ahogy a béreket is kötelezően ki kell fizetni és számos feladatot el kell látni.
Kapkod az állam
Egyelőre viszont csak a kapkodás jelei láthatóak. Bár már júniusban kitalálták, hogy a településeket kiveszik az egyetemes szolgáltatás alól, az elérhető információk szerint csak szeptemberben kezdték felmérni, hogy milyen problémákat szülhet a lépés.
Eddig csak a közvetlen energiaköltségekről írtunk, ám az önkormányzatoknak számos olyan vállalkozása is van, amely eddig nyerségesen vagy nullszaldósan működött, az energiaárak elszállása miatt azonban sokmilliárdos vesztséget kezd majd termelni.
A vízközmű, a közvilágítás, a közösségi közlekedés, a fürdő, a hulladék- és szennyvízkezelés alapvetően önkormányzati tulajdonú vállalatok kezelésében van, és ezek a cégek is piaci alapon kapják majd az energiát.
Az önkormányzati szolgáltatások árában néhány héten vagy hónapon belül meg kellene jelennie a többletköltségeknek. Csakhogy a kormány például a vízközmű szolgáltatás árát egy évtizede rögzítette, a hulladékkezelését pedig kiszervezte a Mol Nyrt.-hez.
A fővárosnak és a falvaknak fáj leginkább
Igazán átfogó országos felmérés még nem készült az önkormányzatokról az energiaköltségek emelkedése kapcsán, de a helyi költségvetésekből kiolvasható, hogy leginkább a fővárosban és a kistelepüléseken fog mindez nagy kihívást okozni. A vállalatok nélküli közvilágítási és közüzemi költségek a fővárosi önkormányzat esetében a teljes kiadás 3,8 százalékát tették ki tavaly, a legkisebb falvakban mindez 3,2 százalék volt. Ha azonban megtízszereződnek a költségek, akkor a fővárosban a teljes kiadás 38, a kisebb falvakban 32 százalékra ugrana a teher, aminek vállalása nehezen elképzelhető – írja a lap.
(Kiemelt kép: Szivárványos zászló a Városháza épületén 2022. június 24-én. forrás: Karácsony Gergely Facebook-oldala)