Pánik és rettegés lett úrrá a falun

A nyugdíjas, harminc éve Tiszasülyt szolgáló háziorvos a

Szoljon.hu-nak is visszaigazolta: valós, és a település életét alapjaiban befolyásoló jelenségről van szó. Tapasztalatai szerint, a hozzá forduló betegek közel hetven százaléka magán viseli a depresszió, vagy különböző beteges félelmek jegyeit. Ez többszöröse az országos adatoknak. Agórafóbiásokat említ, vagyis olyan betegeket, akik már-már kórosan rettegnek elhagyni a közvetlen lakókörnyezetüket: az udvarukat, a lakásukat, a szobájukat, s végső esetben akár már a saját ágyukat is, és tömegiszonyban szenvedőket, meg aztán krónikus alvászavarral küszködőket. Azt mondja Molnár doktor, hogy visszanézve a nála jelentkező — felnőtt korú — betegek kartonjait, azt látták, hogy szinte mindegyikük szed vagy szedett már nyugtatót vagy altatót.

Tiszasüly sajátos helyzetben lévő, bő másfélezer lakosú, viszonylag zárt község a Tisza mellett. Rendkívül magas a munkanélküliek aránya, az aktív korúak folyamatosan költöznek el a faluból, így a lakosság nagy tempóban öregszik. A rossz egzisztenciális viszonyok következtében folyamatosan romlik a lakosság fizikai és mentális állapota. Gombamódra szaporodnak a községben a kocsmák — tette hozzá a községet a tenyerénél is jobban ismerő orvos. És persze terjed az alkoholizmus is.

Tiszasüly egyáltalán nincs egyedül ezzel a „kórképpel”. A felmérések jól mutatják, hogy a depresszió országosan is terjedőben van. 1990-ben még a negyedik helyen állt a társadalom és a beteg számára legnagyobb terhet jelentő betegségek listáján, de előreláthatólag 2020-ig az első helyre kerül ebben a sorban. Jelenleg a lakosság 2-3 százaléka szorul folyamatosan orvosi kezelésre depresszió miatt, s mintegy 15-20 százalékra tehető azoknak az aránya, akik életük során legalább egyszer átestek már hosszabb-rövidebb depressziós szakaszon. Csaknem minden ötödik magyart megérintette már ez a betegség! És még egy megdöbbentő adat: évente csaknem két és félezren követnek el Magyarországon befejezett, sikeres öngyilkosságot, és a sikeres kísérletek 60-80 százaléka depressziósokhoz köthető.

Jól jelzik ezt a folyamatot a szolnoki Hetényi Géza Kórház statisztikái is. 2008-ban 25, 2009-ben pedig 26 százalékkal nőtt a pszichiátriai osztályon kezelt depressziós betegek száma az előző évihez képest. Az úgynevezett járóbetegeké ennél jóval nagyobb mértékben, 45, illetve 46 százalékkal emelkedett.

— Fontos különbséget tenni a depresszió köznapi és orvosi értelmezése között — tekintett a fenti jelenségek mögé dr. Ferencz Csaba, a Hetényi Kórház pszichiátriai osztályát vezető főorvos. — Külön kell beszélnünk a különböző élethelyzetekre adott érzelmi reakciókról, amelyek átmeneti hangulatromlásokat jelentenek csak. A depresszió betegségnek ennél súlyosabb és mélyebb ismérvei vannak. Betegségről akkor beszélhetünk, ha a rossz hangulati állapot már erősebb vagy hosszabb, mint egy normál, átlagos reakció a negatív életeseményekre. Az viszont kétségtelen, hogy a depressziós betegség kialakulásában az egyik legerősebb rizikófaktor éppen a rossz, kilátástalan egzisztenciális helyzet, a munkanélküliség, a gondok felhalmozódása.

— Miközben négy éve már nem változik az összes gondozott betegünk száma, a depressziósoké folyamatos emelkedést mutat — osztotta meg a hírportállal a jászberényi Szent-Erzsébet Kórház ideggondozójának idevágó statisztikai számait dr. Závodi Zsuzsanna főorvos. — Ennek legfőbb okát az életviszonyok tartós romlásában látom. Ráadásul a betegek félnek az esetleg még meglévő munkahelyük elvesztésétől is, ezért egyre később és egyre súlyosabb állapotban kerülnek orvoshoz. Megjelent egy újabb motivációs tényező az öngyilkossági okok között: az egzisztenciális ellehetetlenülés. Egyre többen képtelenek a hiteleiket fizetni, esetleg uzsorakamatot vesznek fel a törlesztésekre, amikkel már végképp nem bírnak. A munkahely elvesztésekor igen sokan reagálnak depressziós tünetekkel, mert nincs annyi lehetőség újabb munkahely találására. A vidéken élő lakosság van nehezebb helyzetben, mert rosszabbak a megélhetési lehetőségei, kevesebb a munkahely és kevesebb a rehabilitációs munkalehetőség.

Honnan tudhatjuk a bajt?

A depresszió diagnosztizálásának alaptünetei az alábbiak:
1. Tartós, a nap legnagyobb részében rossz, levert hangulat.
2. Az érdeklődés és az örömérzés csökkenése.
3. Nyugtalanság, szorongás érzése a mindennapi tevékenységekben.
4. Állandó fáradtság, enerváltság.
5. Alvászavarok — álmatlanság vagy fokozott alvásigény.
6. Emlékezés- és figyelemzavarok, csökkent gondolkodási képesség, összpontosítási és döntési képtelenség.
7. Értéktelenség érzése, súlyos bűntudat, nem indokolt önvád.
8. Öngyilkossági gondolatok megjelenése, visszatérő gondolatok a halálról.
9. Olyan testi panaszok, amelyeknek ismételten sem találják az orvosok a szervi okait.

Aki ezeket a jegyeket tartósan tapasztalja magán, az feltétlenül forduljon orvoshoz!