Panamázók
Már nincs kétség: világméretű offshore-botrány robbant a hétvégén, amikor másfél millió titkos dokumentum szivárgott ki 215 ezer offshore cégről. Az információk a panamai Mossack Fonseca nevű ügyvédi irodából kerültek ki, amely egyike a világ legnagyobb offshore-szolgáltató cégeinek. A Mossack Fonseca offshore vállalatok bejegyzését, ügyvitelét, adózását, adás-vételét intézi, amely cégek révén a tulajdonosok elrejthetik üzleti tevékenységüket az otthoni hatóságok elől. A szálak Magyarországra is vezetnek. De mit is jelent az offshore?
Az iratokat a német
Süddeutsche Zeitung napilap szerezte meg; a feldolgozásban részt vett az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) is: 76 ország 370 újságírója foglalkozott a dokumentumokkal egy éven át. Bírósági adatbázisokban, tulajdoni lapokban, cégiratokban kutakodtak, a pénzmosás kivizsgálására szakosodott nyomozókkal készítettek interjúkat, hogy megértsék és a lehető legjobban feltárják az iratokhoz köthető hálózatot.Magyarországról a Direkt36 Oknyomozó Újságíró Központ vett részt a munkában. Állítólag több tucat magyarországi vagy magyar kötődésű cégre, illetve magánszemélyre bukkantak, közöttük befolyásos üzletemberekre is. Az iratok alapján érintett lehet az egykori fideszes parlamenti képviselő,
Horváth Zsolt, de a volt szocialista párti Boldvai László feleségeis.A
megszerzett dokumentumoknem egyszerűen bepillantást engednek egy óriás offshore-szolgáltató mindennapi működésébe és ügyfélkörébe, de kirajzolják azt is, miként működik az iparág.A kiszivárgott dokumentumokból – egyebek mellett – kiderül: Vlagyimir Putyin üzlettársai jelentős, de rejtett befolyást szereztek az orosz médiában és az autóiparban, előfordult, hogy egyetlen tranzakcióval 56 milliárd forintnyi dollárt mozgattak meg egyszerre. De az érintettek között van például Lionel Messi is.
Ramon Fonseca, az érintett ügyvédi iroda társalapítója pedig kijelentette, cége nem felelős az offshore vállalatokkal kapcsolatos visszaélésekért, és hozzátette, a dokumentumok kiszivárogtatása „bűncselekmény”, egyben Panama tekintélyének megsértése.
Bőgel György közgazdász azt mondta a 168 Órának: az offshore a globalizáció „terméke”.
– A globalizációban alapvető jog a szabad cégalapítás és az, hogy ezek a cégek terjeszkedhetnek a világban. A vállalatok szabadságát jogi eszközökkel kényes lenne korlátozni. Egyébként sem mindig egyértelmű, mit is nevezünk offshore-nak. Vannak a „klasszikus”, egzotikus szigeteken bejegyzett adóparadicsomok: itt a gyakorlatban is üresen áll a cég, egyetlen ügyvéd ül az irodában, és „átfolyatja” a pénzeket.
De létezik árnyaltabb változat is: ugyanannak a cégnek a leányvállalata szerződést köt egy másik országban található részlegével. Mivel a különböző országokban eltérők az adózási feltételek, az adóoptimalizálásért a vállalatnak kedvezőbb feltételeket nyújtó országban számolják el a nyereséget. Sokszor jogilag nehezen mutatható ki a szabálytalanság.
De azért vannak már próbálkozások az adóoptimalizálás megállítására: tavaly nyáron az Európai Parlament megszavazta a nyilvános, központi EU-s adatbázis létrehozását, ahol megnézhetők a vállalkozások valódi tulajdonosainak adatai. Bőgel szerint ez akár hatékony is lehet, hiszen ha minél szélesebb nyilvánosságot nyernek az efféle ügyek, a cégvezetők úgy érezhetik: lehet félnivalójuk, ha „offshore-oznak”.
